Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Orbán László: Az igehirdetés teológiája
AZ IGEHIRDETÉS TEOLÓGIÁJA 213 hideg szálai tartanak össze. (Theologia «scientifica» helyett theologia communis fidelium-ot l)1 Alapjában elhibázott és meddő az a teológia, mely ahelyett, hogy a kinyilatkoztatott mélységes isteni valóságokról fellibentené a scholaszőtte végtelen finomságú halotti fogalomlepelt s a szentírás és a szenthagyomány kincsesbányáiból igyekeznék felszínre hozni és feltárni a dogmák pozitív tartalmi gazdagságát, főfeladatát abban látja, hogy Denzingerrel a kezében boldog boldogtalannak cenzúrákat osztogasson, vitatkozzék, argumentáljon. (Denzinger theologia, theologia conclusionis helyett theologia dogmatica positiva-t.)2 Meg kell végre tisztítani a Theologia épületét a sok hozzáépítéstől, állványtól, agnosztikus, ariánus, pelagiánus stb. eretnekségek ellen emelt immár értelmét és jelentőségét vesztette erődítményektől, továbbá mindamaz elemektől, melyek az eklektikus tizenkilencedik század folyamán rárakódtak, s ki kell belőlük szabadítani és a maga stilustisz- taságában helyreállítani az önmagában értékes («in sich wertvoll») teológiát.3 Hogy mennyi az ilyen és hasonló vádakban a túlzás, korunk járványszerűen elharapódzó voluntarizmusának az irracionáléba menekülő sajnálatos intellektuális iszonya, félreértése és gyűlölködő keserűsége, világosan láthatja, aki átelmélkedte Schütz «Hittudomány és hitélet» c. tanulmányát,4 * vagy éppen áttanulmányozta Kart Eschweiler méltán nagy feltűnést keltett kiváló művét : Die zwei Wege der neueren Theologie,6 Az a tény ugyanis, hogy míg a hittudomány az eretnekségek ellen győzedelmesen megvívott évszázados hősi harcaiban a kinyilatkoztatott hitigazságok veszélyben forgó részét (kegyelem, unio hypostatica, Krisztus jelenléte az Oltáriszentségben) rendkívül élesen elhatárolta, más, a kinyilatkoztatás üdvösségrendjének szempontjából centrálisabb és lényegesebb hitigazságok még ma is békében pihennek, 1 V. ö. J. A. Jungmann, Die Frohbotschaft und unsere Glaubensverkündigung Regensburg, 1936, 540. kk. 2 Lásd A. Stolz: Matthias Josef Scheeben, und die neue Theologie, als Vortrag gehalten bei der Scheebenfeier des katholischen Akademikerverbandes, Köln, 1938 (kézirat gyanánt), 20 lap. 8 Lásd Adam meglepően kíméletlen recenzióját Lange egyébként elismert Reich der Gnade c. művéről : Theologische Quartalschrift, Tübingen, 1936, 274. o. kk. 4 Theologia, 1936. 1—17. o. 6 A mű teljes címe : Die zwei Wege der neueren Theologie, Georg Hermes—Matth. Josef Scheeben, Augsburg, 1926. Lásd különösen Erstes Kapitel III. : Die geschichtlichen Bedingungen für die Isolierung des Reinen Vernunftwesens in der Theologie, továbbá Viertes Kapitel, II. : Der theoretische und praktische Wert der Theologie, Theologie und Wissenschaft, Religiöses Erlebniss und. theol. Erkenntniss.
