Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Iványi János: Új utak a bibliakutatás terén
ÚJ UTAK A BIBLIAKUTATÁS TERÉN 211 Ide kell sorolnunk Albrecht Alt műveit : Die Staatenbildung der Izrae- liten in Palästina. Verfassungsgeschichtliche Studien. Reformationsprogramm. Leipzig, 1930. (80 lap), főleg pedig : Die Ursprünge des israelitischen Rechts. (Berichte über die Verhandlungen der Sächsischen Akademie der Wissenschaften. Phil.-hist. Klasse. 86. Band. 1934. (1. Heft.) Leipzig, 1934. (72 lap.) — Von Rad: Das Gottesvolk im Deuteronomium. Stuttgart, 1929. — Herbert Breit: Die Predigt des Deuteronomisten. München, 1933. — IV. Eichrodt dolgozata a Neue Kirchl. Zeitschrift-ban. 1921. 41—78 lap. stb. 3. Az Ószövetség ellen irányuló újabb támadások védelmi vonalba hívták az ószövetségi kutatók legjobbjait, akárcsak a század elején a Babel—Bibel-harc korában. Igaz, nagyobbszabású munka nem igen látott még napvilágot. De az a bűnbánó önvád és nemes igyekvés, mely a régi kritikai iskola mulasztásait pótolni törekszik, valamint a bátor kiállás az Ószövetség örök művészi, vallási, sőt természetfölötti értékei mellett, kétségkívül egy egészségesebb, vallási szempontból termékenyek bibliamagya- rázás hajnalhasadását jelenti. Álljon itt egy-kettő a legjelesebb művek közül : Otto Procksch: Das Bekenntnis im Alten Testament. (Theologia militans 8.) Leipzig, 1936. (28 lap.) — Albrecht Oepke: Jesus und das Alte Testament. (Theologia militans. 21.) Leipzig, 1938. — Friedrich Baumgärtel: Die Kirche ist eine — die alttestament- lich-jüdische Kirche und die Kirche Jesu Christi? Greifswald, 1936. (20 lap.) — H. Schmökel: Altes Testament und heutiges Judentum. (Sammlung gemein- verst. Vorträge. 182.) Tübingen, 1936. (28 lap.) — H. Schuster: Das Alte Testament heute. Frankfurt a. M. 1935. (Ill lap.) — IV. Eichrodt: Das Alte Testament und der christliche Glaube. (Mission und Gemeinde. Heft 26—27.) Stuttgart und Basel, 1936. (30 lap.) — Ernst Sellin: Abschaffung des Alten Testaments? (Der Weg der Kirche. Heft 1.) Berlin und Leipzig, 1932. «Die Kritik ist in einer rückläufigen Bewegung im Sinne der Tradition» állapította meg egy pár évtizeddel ennek előtte Adolf Harnack. Ez — hála Istennek — ma már nemcsak az újszövetségi iratok keletkezésének korára vonatkozik, hanem a Szentírás örök és való értékeinek felismerésére is. A kritika visszafelé halad a Szentírásnak amaz ősi hagyományos értékelése felé, melyet gondos éberséggel és szent tisztelettel ápolt minden időben a kát. Egyház és az ő csalatkozhatatlan vezetése mellett a kát. szentírástudomány. Iványi János. 14*
