Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Schütz Antal: A glosszolalia
A GLOSSZOLALIA. Hittudományos kísérlet. 1. Az apostoli igehirdetés kísérő és követő jelei között, mint a Szentlélek kiáradásának hatása, szerepel az újszövetségi iratokban egy olyan jel, melynek maguk a szentiratok ezt a nevet adják : glosszolalia, «nyel- veken-szólás». Az erre vonatkozó fő helyek a következők. Mc 1617 : «Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik : Az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak (yXcbaaaig Xahfjoovai xatvalg)».1 S csakugyan Act, az Egyház Genezise a 2. fejezetben, mikor leírja az első pünkösdöt, azt mondja: Mikor együtt voltak az apostolok, hirtelen zaj támadt az égből, mint heves szél zúgása ; majd szétoszló nyelvek jelentek meg nekik mint a tűznyelvek, és leereszkedtek rájuk. «És beteltek mindnyájan Szentlélekkel, és szólni kezdtek más nyelveken (árégcug yXúaaaig), amint a Lélek megadta nekik, hogy szóljanak» (v. 4). És sokan odagyülekeztek a házhoz, istenfélő zsidók «minden nemzetből», és «kiki tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket». Mikor Kornél százados és házanépe megtértek, és Péter szólott hozzájuk, «rászállott a Szentlélek mindre, akik hallgatták az igét. És csodálkoztak a körülmetélésből való hívek, akik Péterrel jöttek volt, hogy a pogányokra is kiáradtak a Szentlélek ajándékai. Hallották ugyanis őket nyelveken szólani (XaXoxnncov yXíbaaaig) és az Istent magasztalni. Akkor szólott Péter: Vájjon megtagadhatja-e valaki a vizet, hogy megkeresztelkedjenek ezek, akik vették a Szentleiket épúgy mint mi»7 (Act 1044_7). Ugyanez megismétlődött Efezusban a Keresztelő tanítványaival : «Mikor Pál rájuk tette kezeit, reájukszállt a Szentlélek, és nyelveken szóltak (éXáXow yXcoaaaig) és prófétáltak» (Act 196). A glosszolalia tudományos vizsgálatának kiindulópontja és alapja azonban 1 Cor 12—14, ahol az Apostol 1 Cor struktúrájának megfelelően utasítást ád a korintusiaknak egy jelentős egyházéleti kérdésben, a karizmák2 kérdésében. Ennek a kérdésnek külön fontosságot adott az a körülmény, hogy a korintusiak, a hellenista vallási szinkretizmusnak egyik főhelyén, pogány múltjukból magukkal hoztak bizonyos hamis ambíciókat és értékmérőket, és megvolt a veszély, hogy ilyen pogány elemeket belecsempésznek az ifjú egyházba. A dolog elevenbe vágott ; s az Apostol utasítása határozott és felsőbbséges. A 12. fejezet meg1 Tudva van, hogy a második evangélium záradékának (Mc 169_20) szentmárki szerzősége körül nehézségek vannak. Nekünk itt elég, hogy kánoni jellege biztos. Cf. M. J. Lagrange: Evangile selon s. Marc 31920, p. 426—39. 2 XáQiopa. = kegyadomány ; ezzel a névvel jelöli az Apostol főként azokat a rendkívüli jelenségeket, melyek a hívők gyülekezetében jelentkeznek mint a Szentlélek jelenlétének és működésének bizonyságai és megnyilatkozásai. 13*
