Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
186 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN madik apostoli útját 53—57-re, cezareai fogságát 57—59-re, első római fogságát 60—62-re, a Zsidókhoz írt levelet 66-ra, Szent Pál vértanuságát 67-re teszi. Kor. I. és II. keletkezésének kérdésében Allô Bernât véleményét fogadja el.1 E bevezetés után következik Szent Pál tanításának igen világos rendszerbe foglalása és szintézise. Az I. könyv (57—128. 1.) tárgya : az Isten önmagában. A szerző négy fejezetben ismerteti Szent Pál tanítását az Atyáról, Jézus Krisztusról az Istenemberről, belefoglalva a Jézus örök főpapságáról szóló tanítást is, — a Szentlélekről és végül a Szentháromságról. — A II. könyv (129—158. 1.) mindenekelőtt az apostolnak lélektani fogalmait ismerteti : test és lélek, régi és új ember, szabad akarat, értelem, mely fel tudja ismerni az Isten létét is. Ezután a szerző bemutatja az apostol tanítását az eredeti bűnről és a bűnnek minden emberre kiterjedő uralmáról ; az Abrahám- nak tett isteni ígéretről, a mózesi törvényről, mely megsokasította ugyan a bűnt, mert annak kerülésére erőt nem adott, de mégis Izraelnek a dicsősége volt, mert előkészítette azt a Messiás eljövetelére. — A III. könyv (159— 215. 1.) a megváltás tényével, módjával, természetével, gyümölcseivel és egyetemességével foglalkozik. A megváltást öröktől fogva elhatározta az Atya, még pedig a második isteni Személy megtestesülése, földi élete, kereszthalála, feltámadása és mennybemenetele által. A megváltás elégtétel, engesz- telés és kegyelemforrás. A megváltás megszüntette a mózesi törvényt, új szövetséget szerzett, kiengesztelte az Istent a világgal, eltörölte a bűnt és ben- sőleg megigazulttá tette a bűnöst. A megváltás gyümölcseiben az egész emberiség — a pogány világ is — részesedik, ennek a nagy titoknak a hirdetése Szent Pálnak különleges feladata volt. — A természetfölötti élet : a megigazulás, annak tulajdonságai, a hit, a keresztség, a természetfölötti kegyelmi élet, a Lélek gyümölcsei és a kegyelmi élet túlvilági kifejlődése a mennyei dicsőségben a IV. könyvnek a tárgya (217—330. b). Ezzel véget ér az első kötet. A második kötet első szakasza (V. könyv, 1—94. 1.) Krisztus misztikus testével, az egyházzal foglalkozik, belefoglalva az Eucharisztiáról, az egyház hierarchikus kormányzatáról és a házasságról szóló tanítást is. — A VI. könyv (95—168. 1.) tárgya : a keresztény erkölcstan annak minden vonatkozásában, az evangéliumi tanácsokkal együtt. Amiot előadásából nagyon jól kidomborodik, hogy a keresztény «bölcseség» mennyire fölötte áll a pogány görög filozófia gondolatvilágának. — Végül a VII. könyv (169—215. 1.) az eszchatológiáról szól ; főbb gondolatai : Izrael megtérése, a halál, a feltámadás, Krisztus második eljövetele és a végső befejezés. A könyv záradéka (217—238. 1.) két fejezetben igen világosan összefoglalja Szent Pál evangéliumát, rendszerbe állítja az egyes leveleiben olvasható tanítását, majd Pált mint az Úr Jézusnak lánglelkű apostolát mutatja be. Amiot munkája kitűnő példája annak, hogyan lehet a teológus és a 1 E. B. Allô, Seconde Épître aux Corinthiens. Paris, 1937. — L. a róla szóló ismertetésünket Theologia IV. kötet, 1937. 184—187. 1., főleg 184. sk. 1.
