Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
EQY 14. SZÁZADI MAGYAR PONTIFICÁLÉ PÁRIZSBAN 175 A Bibliothèque Nationale Mss. lat. 1219. számú szóbanforgó pontifical- kéziratában a históriai módszer semmi támasztékot nem ad. Egyedül a litániák szentjei azok, amelyek határozott bizonyossággal plántálják e kódexet a magyar talaj annyi színes és érdekes liturgikus szerkönyvvel dicsekvő ágyába. A papszenteléskor, a vezeklők kiengesztelésekor a római kúria szokása szerint mondandó litániában előbukkannak a magyar devoció annyi szeretettel dédelgetett szentjei.1 Szent Márton, Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Jeromos (Pannóniái Jeromos !)2 Szent Erzsébet. Közelebbi eredetet kutatva, a kódexet leíró Leroquais a dominikánus származás mellett foglal állást.3 A litániában szent Domonkos neve csakugyan kétszer fordul elő, Dominice, Dominice ..., ami kétségkívül a közeli rokonságot feltüntetni akaró megkettőzés jegyében történt. A dominikánus eredetet szerintem még egy tény bizonyítja, ami, úgylátszik, Abbé Leroquais figyelmét elkerülte. A kézirat elején egy XVII. századbeli kéztől származó írás megjegyzi, hogy a kódexben említés történik Szent Tamásról. Fit mentio Thomae de Aquino. Leroquais ezeket a szavakat a litániára értette, és ebben az értelemben nagyon helyesen nem talál összefüggést Szent Tamással, mert a litániában a mártírok között találjuk Thomas-t.4 Ha figyelmesen átolvassuk a kéziratot, még egy helyen van megemlítve Szent Tamás : Acolitus cum ordinatur primum ab episcopo doceatur qualiter in officio suo agere debeat et accipiat ab eo stante vel ab archidiacono, et ita ponit thomas de aquino cero- ferarium cum cereo accenso, vel sine lumine (fol. 3. b. Marténe 231). Azt hiszem, a későbbi XVII. századbeli beírás erre a részre vonatkozik. A szertartás módját illetőleg a dominikánus öntudat nem mulasztja el idézni nagy doktorának ita ponit thomas de aquino tekintélyét. A kézirat maga pergament. 244 x 186 mm, 57 hosszú soros fólióból áll. A huszadik fólióig az initiálok helye üres. 47-ig kárminpiros, 51—58-ig azúr és kármin. Az első fólión az egyházi rend szertartása kezdődik.5 Incipit liber pontificalis secundum ordinationem romane Ecclesie. Ordo septem ecclesiasticorum graduum et in gradibus ordinandi, sed ante omnia clericum faciendi. (F. 2.) Érdekessége, hogy a papszentelésnél nem említi a Credo-t, sem a kézrátételt, 1 B. N. Mss. lat. 1219. f° 22. Letania in ordinibus, consecracionibus, reconciliationibus . . . secundum modum curie romane (f° 24 vo.) ; S. Silvester o. p. See Ylari or. p. (f° 25 vo.) ; Martine, Augustine, Ambrosi, Gregori, Nicholae, Dominice, Dominice, Francisce, S. rex Stephane, or. Emerice, See Ladizlae or. See Jeronime or. (f° 26.). Katharina or. Margarita or. p. n. Sca Helizabeth or. 2 Jeronimus doctor de Hungária. Paris B. N. Mss. N. a. 1. 535 f° 9 ; P. Perdrizet: Le calendrier de la Nat. d’Allemagne Paris, 1937. p. 55 et suv. Gabriel A.: Szent Erzsébet magyarsága nyugati szemmel. Regnum, 1937, p. 80. 3 Leroquais: o. c. p. 116. 4 Leroquais: o. c. 116. La note du fol. 1 parle d’une mention de saint Thomas d’Aquin. Si cette note vise les litanies (fol. 24 vo.) elle doit être rectifiée, car le saint dont il s’agit dans les litanies figure dans la liste des martyres ; il ne saurait donc être question de saint Thomas d’Aquin. 5 Lásd 2. jegyzet.