Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
GYAKORLATI KÉRDÉS A BÖJTI FEGYELEM KÖRÉBŐL 169 megengedi a különböző indultumok és különösen évszázados szokásjogok alapján eddig is használatba vett condimentum alkalmazását az ú. n. böjtös ételek elkészítésében. Mindenekelőtt szükségünk van a condimentum fogalmának szabatos meghatározására. A condimentum általában fűszert, ízesítőt jelent, amely etimológiai értelem alapjában megmaradt a böjti fegyelem terminológiájában is. A régi szigorú böjti és absztinenciás fegyelem csupán vízre, kenyérre, halra és növényi táplálékokra korlátozott étrendje a testi munkát végző és a testi erőt fokozottabb mértékben igénybe vevő nagy tömegek számára nemcsak normális szintet meghaladó aszkézist, hanem a munkavégzésben fizikai akadályt is jelentett, azért az alapgondolat megtartása mellett némi étel-ízesítőről kellett gondoskodni, ami a böjtös eledelek nagyobb mennyiségben való felvételét elősegítse és egyszersmind az ételek tápláló értékét is emelje. Ezt a táplálékpótló anyagot vélték felfedezni a déli ’népek az olajbogyóban és az abból kipréselt olajban. Éspedig helyesen ! Az északi népeknek ez a táplálékpótló megfelelő minőségben és mennyiségben nem állván rendelkezésükre, az állati zsiradék használatbavételéhez folyamodtak. Az időpontot nem tudjuk pontosan meghatározni — v. ö. Ferraris, tom. IV. col. 872. —, de annyi bizonyos, hogy a középkor végén a szalonnából és hájból kiolvasztott disznózsír az általánosan elterjedt és közkedvelt és az egyházi hatóságok tudtával használatban levő böjti ételízesítők, condimenta, közé tartozott. A XVII. századdal megindult és sokszor a túlzások határán mozgó moralis casuistica nagy agyafúrtsággal megszerkesztett eseteivel, kételyeivel és szőrszálhasogatásaival szinte útvesztővé fejlesztette a böjt és az absztinencia kombinált szabálytömegét. Ezt a nagyon is összecsomózott gombolyagot vágta ketté az új Törvénykönyv böjti előírásának egyszerű és világos fogalmazása, a materia, qualitas, quantitas, tempus, subjectum kérdésének tisztázásával. Említettük már, hogy a «hús» fogalmának a böjti fegyelemben használatos értelmét a Törvénykönyv továbbra is a moralistákra, illetőleg egyház- jogászokra bízza. Nem így a condimentum fogalmának meghatározását, amit a régi böjti joggal szemben sokkal szélesebb alapokra fektet. «Quodlibet condimentum etiam ex adipe animalium» meg van engedve. A condimentum, a fűszer fogalma először is bizonyos anyagkicsiséget, szűkösséget — parvitas materiae — tételez fel. A fűszer elsősorban az ízlelő Ínyek és az emésztőszervek ingerlését, izgatását célozza, hogy az ételek fel- vevését kellemesebbé és kívánatosabbá tegye, vagy a táplálkozási kémiai folyamatot befolyásolja. Vehetők az ásványi, növényi és állati világból. Közülük sok, különösen az ásványi és növényi világból, mint a só és a szárított őrölt paprika vagy a bors, csak fűszerezés céljára alkalmasak, mások, különösen az állati anyagokból, mint önálló ételek is szolgálják a táplálkozást, amely esetben természetesen elveszítik fűszerjellegüket. Az ásványi és növényi anyagok mellőzésével — mint amelyek az absztinencia kérdésében a megengedettség határán belül vannak — figyelmünket
