Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Előd István: Testalkat, jellem, szabadakarat
162 MÓRA MIHÁLY II. Köstler Rudolf. A bécsi kanonisták közül Hussarek utóda, Rudolf Köstler professzor a volt császárváros jogászai sorában kiemelkedő tekintélynek örvend. Talán nem lesz felesleges, ha a korábbi műveinek is némi figyelmet szentelünk. A Bécs melletti Mödlingben született (1878. VI. 15) Köstler vidéken kezdte pályafutását. Abból az iskolából került ki, amely a Richter-Hinschius- iskola egyenes folytatójának tekinthető és amelynek hírét oly sok katedra hirdeti még ma is Németországban : Ulrich Stutzéból. A mai német egyházjog nesztorának és atyamesterének szemináriumában működött 1907-ben a nyári szemeszter alatt, de tagja maradt a következő években is. (V. ö. Ulrich Stutz, Das Kirchenrechtliche Seminar an der Rheinischen Friedrich-Wilhelms Universität zu Bonn (1904—1917). Ein Beitrag zur Geschichte der Bonner Universität und des Rechtsunterrichtes sowie zur Frage der Reform des rechts- und staatswissenschaftlichen Studiums. Als Manuskript gedruckt. Weimar, 1920.4—6.1.) Már ebben az időben a házassági jog érdekelte legjobban. Az egyik dolgozata (Die väterliche Ehebewilligung. Stuttgart, 1908.) a Stutz- féle Kirchenrechtliche Abhandlungen 51. sz. füzeteként jelenik meg, a másik ennek a dolgozatnak bővebb jogösszehasonlítással való kiterjesztése (Munt- gewatt und Ehebewilligung in ihrem Verhältnis zueinander nach langobardischem und fränkischem Recht. Zs. f. R. G. XXIX. 1908. 78. s köv. lap). Az előbbi gyűjteményben látott napvilágot az indignatio papae kevesektől figyelemben részesített kérdésével foglalkozó dolgozat (Huldentzug als Strafe. Kirchenrechtliche Abhandlungen. 62. füzet. Stuttgart, 1910.) Ez a bonni iskola adja meg módszerének és tudományos irányának alaphangját. Hogy a mester magvetése milyen eredményekkel járt, mutatja Köstler tudományos munkássága. A tanítvány hálája mutatkozik meg abban, hogy alább ismertetendő, 1937-ben megjelent könyvét «Dem Lehrer und Meister Ulrich Stutz» ajánlja, akiről az előszóban pár szóval olyan meleg hangon emlékezik meg («Das Buch ist dem Geheimen Justizrat Herrn Professor Dr. Ulrich Stutz, der mich in die Wissenschaft eingeführt, mich freundschaftlich beraten und gefördert hat, aus Verehrung und Dankbarkeit gewidmet. Ich erfülle damit nur eine längst fällige Schuld.» VI. 1.) egyéniségére valló módon akkor, amikor a tanítvány tudományos pályájának zenitjén áll, a mester pedig már visszavonult a katedráról. Az csak természetes, hogy amikor az idei1 tavaszon a nagy berlini egyház- jogász német és külföldi tanítványai három kötetes ünnepi dolgozattal rótták le megbecsülésüket a mai egyházjog német mestere előtt 70. születésnapja (1938. május 5.) alkalmából, ezek sorában találjuk Köstlert is az új egyházi törvénykönyvnek a jogi személyiség fogalmára vonatkozó felfogását megvilágító tanulmányával. (Rechtspersönlichkeit und Vermögensfähigkeit nach dem päpstlichen Gesetzbuch, Festschrift für Ulrich Stutz, Kirchenrechtliche Abhandlungen 117/118. Stuttgart 1938.) 1A cikk kéziratát 1938. tavaszán zártuk le.
