Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)

Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)

BORROMEI SZENT KÁROLY HATÁSA MAGYARORSZÁGON 131 Az aggasztó állapotok megjavítására Rudnay Sándor prímás zsi­natot hívott össze az ország ősi koronázó városában, Pozsonyban. A zsinat eszméje nem egészen űj ebben a korszakban sem, amidőn az egyházi életre ránehezedő államhatalom minden módon igyekezett meg­akadályozni az élniakarás hasonló megnyilvánulásait. A kormányzat magatartása ellenére buzgóbb püspökeink mégis maguk köré gyűj­tötték papjaikat, hogy velük megtárgyalják egyházmegyéik erkölcsi és hitéleti viszonyait és megfelelő intézkedésekkel gátat emeljenek a széles körben terjedő bajoknak. Severoli nuncius kőrútján megfigyelte, hogy Zerdahelyi besztercebányai püspök egyházmegyéje kormányzásá­ban XIV. Benedek pápának De synodo Dioecesana és Institutiones ecclesiasticae című műveit használja. Zerdahelyi utóda a váci nagy- prépostságban, majd széküresedés idején az egyházmegye ideiglenes kor­mányzásában, Bodonyi Sándor 1802-ben egyházmegyei gyűlést tartott. A gyűlés lefolytatásához Szent Károly statútumait vette irányadóul és a zsinaton mondott beszédeit annak zsinati beszédeiből állította össze.1 Rudnay felkérte az ország püspökeit, hogy a nemzeti zsinatot megelőzőleg tartsanak egyházmegyei zsinatokat, amelyeken behatóan megtárgyalják mindazokat a kérdéseket, amelyeket a nemzeti zsinat elé akarnak vinni. Ez az eljárás nemcsak megkönnyebbítette a pozso­nyiak munkáját, hanem egyúttal módot adott arra, hogy az ország vallási állapotáról egyetemlegesebb képet kapjanak. A különféle zsi­natok, valamint a pozsonyi is, Borromei szellemét tükrözik vissza és nem egyszer idézeteket vesznek át zsinati és egyéb műveiből. A győri zsinat sürgeti a pozsonyitól, hogy a nagy reformátor püspök nyomán hozzon a kor követelményeinek megfelelő rendelkezéseket, melyek alkal­masak az egyházi élet különböző vonatkozásaiban felburjánzott vissza­élések megszüntetésére és a hitélet felemelésére. Esterházy László rozs- nyói püspök 1821 november 4-ére hívta össze papjait, hogy a francia irodalom elterjedése nyomán keletkezett erkölcstelenség kiirtásának és a keresztény erények felvirágoztatásának módozatairól tárgyaljon velük.2 Az államhatalom megakadályozta a zsinati törvények kihir­detését és életbeléptetését. Rudnay és püspöktársai kezdeményezése mégsem maradt teljesen hatás nélkül : ez volt az első kísérlet az állam­egyház rendszerének megtörésére és legalább a papság körében a joze­finista szellem fokozatos kiküszöbölésére. Ha a zsinati határozatok érvénybe léptek volna, a magyar katolikus közvélemény bizonyára átütő erővel szállt volna szembe a következő korszak egyházellenes támadásai­val, melyeket a politikai liberalizmus indított a katolicizmus fokozatos háttérbeszorítására. 1 Chobot: i. m. 642—44., 704—05. 1. 2 Esterházy László: Acta et Statuta Synodi Dioecesanae . . . Rosnaviae, 1821. — Villányi Győző: A magyar papság valláserkölcsi reformjavaslatai a pozsonyi nemzeti zsinaton. Győr, 1938. 9*

Next

/
Thumbnails
Contents