Theologia - Hittudományi Folyóirat 6. (1939)
Galla Ferenc: Borromei Szent Károly hatása Magyarországon. (Folyt.)
BORROMEI SZENT KÁROLY HATÁSA MAGYARORSZÁGON 123 és emelkedett ízlésű Patacsics Ádám nagyváradi püspökre, majd kalocsai érsekre, aki a váradi rezidenciájában kápolnát, a kalocsai székes- egyházban pedig mellékoltárt emelt Szent Károly tiszteletére.1 A salzburgi Szent Péter-apátság szerzetese, Koptik Oddó atya a XV111. század elején a helyi egyetemmel kapcsolatban nemesi kollégiumot alapított azzal a kifejezett céllal, hogy öntudatos és az Egyház jogainak védelmére mindenkor kész világiakat neveljen. Mint egykor Pázmány, különös tekintettel volt az elszegényedett nemes ifjakra, mert a nemesi előjogok segítségével könnyen érvényesülhettek a császári udvarban, a hadseregben és a közigazgatás különböző ágazataiban. Intézetét Szent József és Borromei Szent Károly pártfogása alá helyezte. Koptik atya, amidőn celldömölki apát lett, elhatározta, hogy intézményét Magyarországon is megvalósítja Collegium Josepho-Carolinum néven. A cél itt is ugyanaz volt : mély meggyőződésű és hitvalló katolikus intelligencia nevelése a magyar közélet számára abban az időben, amikor az országgyűlésen és a megyegyűléseken heves küzdelmek folytak a katolicizmus helyzetének megingatására. A tervbevett intézmény belső szervezetéhez főképpen a kegyesrendiek híres római intézetét (Collegio Nazareno) vette mintaképül. Koptik apát Groll Adolf győri püspökkel, a katolikus érdekek elszánt harcosával egyetértve, 1741-ben a kollégium anyagi támogatására vallásos jellegű lovagrendet alapitott, melynek tagjai a magyar katolikus társadalom széles rétegeiből kerültek ki. A tagok az intézet erkölcsi és anyagi támogatásán kívül a katolikus vallás nyilt és bátor megváltására, a katolikus Egyház jogainak védelmére, a másvallásűak meggyőzésére és a szent pártfogók tiszteletének terjesztésére kötelezték magukat. A lovagrend hivatalos neve Societas seu Congregatio Josepho-Carolina. Jelvénye hatsugarú aranycsillag volt, közepében egyik oldalon Szent József, a másikon Szent Károly képével, míg a felső sugáron a pápai címer uralkodott. A rendalapító a legelőkelőbb összeköttetések segítségével éveken át dolgozott, hogy III. Károly király hozzájárulását és anyagi támogatását megszerezze. Azonban, részben anyagi okokból, célját nem tudta elérni. Végül is a Collegium Theresianum alapításával a tervezett intézet felállítása meghiúsult, éppen abban az időben, amidőn a hitközöny és a felvilá1 Patacsics Gábor szerémi processzusa : Arch. Secr. Vat. Processi vol. 117. f. 737r.—50v. — Elődje, Máriássy processzusa: u. o. vol. 116. f. 737r.— 48v. — Utódjáé : vol. 120. f. 554r.—57v. — Patacsics szentelte fel Biró Mártont a kalocsai székesegyházban. U. o. Processi vol. 132. f. 816r. — Patacsics Ádámról : vol. 139. f. 115r.—124v. — Vol. 146. f. 472v. — Vol. 148., számozás nélkül. — Stephanus Katona: Historia Metropolitanae Ecclesiae Colocensis. Colocae, 1800. p. 183—221. — Kötesy Vince Károly: Nemzeti Plutárkus. IV. Pesten, 1816. 106—07. 1. — Márkfy Sámuel: Religio. 1851. 181. 1. — Bunyi- tay—Málnási: A váradi püspökök. Debrecen, 1935. 348. 1. — Winkler Pál : A papnevelés története a kalocsai egyházmegyében. Kalocsa, 1934. — Gál István : A kalocsai piarista kollégium története. Budapest, 1938.
