Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Pataky Arnold: Szent Pál tanítása az Eucharisztiáról, vallástörténeti megvilágításban
SZENT PÁL TANÍTÁSA AZ EUCHARISZTIÁRÓL 5 vére ellen. 28Tehát vizsgálja meg magát az ember, és úgy egyék a kenyérből és igyék a kehelyből ; 29ugyanis aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik magának, mivel nem különbözteti meg a testet. 30Ezért van közietek sok beteg és erőtlen, és alusznak sokan. 31Ha ellenben önmagunkat megítélnők, nem ítéltetnénk meg. 32Amikor pedig megítéltetünk, az Úr fényit meg minket, hogy ne kárhozzunk el a világgal.» A Vulgáta a 24. versben az Úr Jézus szavait így vezeti be : «Vegyétek és egyétek». E szavak Mát. 26, 26-ból és részben Márk 14, 22-ből kerültek a latin és a szír fordításba, valamint számos görög kisbetűs kódexbe. A tó ónép ópwv szavakat a Vulgáta értelem szerint helyesen így adja vissza : «quod pro vobis tradetur». 28. vers : «a kenyérből», a Vulgáta szerint : «ebből a kenyérből». A 29. vers első részét a Vulgáta értelem szerint találóan egészíti ki az «indigne» szóval, utolsó gondolatát pedig «űz Úr testét» kifejezéssel. 32. vers : «a világgal» ; a Vulgáta szerint : «ezzel a világgal». Mindenekelőtt világos, hogy Szent Pál e helyen nem ad új, a korintusi hívek előtt eddig ismeretlen tanítást. Amit az apostol leírt, azt élőszóval is elmondotta Korintusban. A kérdés csak az lehet, hogy Szent Pál ezt a tanítást közvetlenül Jézus Krisztustól kapta-e, vagy pedig erre vonatkozó ismeretének forrása az őskeresztény tradíció volt-e, melynek forrása viszont az ősapostolok tanítása volt. A napa- Aapßavw szó Szent Pálnak kedvenc kifejezése, mellyel leveleinek tizenegy helyén él : Kor. I. 11, 23 ; 15, 1. 3 ; Gál. 1,9. 12 ; Filipp. 4, 9 ; Kol. 2, 6 ; 4, 17 ; Tessz. 1. 2, 13 ; 4, 1 ; II. 3, 6. — Hat esetben ezt az igét határozószó nélkül használja ; négy alkalommal napa praepositióval (Gal. 1, 12 ; Tessz. 1. 2, 13 ; 4, 1 ; II. 3, 6.), és csak egyetlen egyszer, Kor. I. 11, 23-ban ánó határozószóval. Ahol az apostol határozottan meg akarja jelölni azt a közvetlen forrást, amelyből az áthagyományo- zás ered, mindig a napa praepositiót használja. A Kor. I. 11, 23-ban olvasható èyw yáp napsXaßov ... ó xac napéówxa ópJv-nel tökéletes szó- és gondolatpárhuzamban áll Kor. I. 15,3: napáSwxa yáp őpív . . . ó xal napsXaßov... Ezen az utóbbi helyen Pálnak emberektől eredő ismeretéről van szó, mely Jézus halálára, eltemettetésére, feltámadásaira és megjelenéseire vonatkozik ; ez arra vall, hogy Kor. 1. 11, 23-ban a napö.aßov kifejezés szintén emberektől eredő ismeretet fejez ki. Az ánó szócska tehát nem azt jelenti, hogy Szent Pált közvetlenül Jézus Krisztus oktatta az Eucharisztia fölséges titkára ; ánó csak azt mondja hogy a keresztényeknek az Oltáriszentségről szóló ismerete végső fokon az Úr Jézustól ered. Ha Szent Pál azt akarta volna mondani, hogy ő az Eucharisztia titkát közvetlenül az Üdvözítőtől tanulta, a damaszkusi jelenés alkalmával vagy később, itt is a napa praepositiót használhatta volna. Szent Pál tehát valószínűleg azt akarja kifejezni, hogy ő az Oltáriszentségről szóló tanítását maga is az őskeresztény tradícióból merítette.
