Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Az egyházjogi irodalom útja. II.
76 MÓRA MIHÁLY Természetesen a mai időkben a Const. Tanta-ban foglalt tilalomnak megfelelő intézkedés anakronizmus lett volna, de ennek a kánonjogban, ahol az elmélet és a jogalkotás szoros kapcsolatban állott, nem is volt igazi gyökere.1 A XX. századbeli kodifikáció, amely egy Gratian és IX. Gergely idejére emlékeztet, az egyházjog tudományára a legnagyobb mértékben serkentő és megtermékenyítő volt. Ez a hatás egyetemes és ez alól nem kivétel a német tudomány sem. Ellenkezőleg, a németek alaposan neki láttak a Codex Iuris Canonici feldolgozásának. A német egyház- jogászok nagymultú folyóiratának, az Archiv f. k. Kirchenrecht-nek szerkesztője, Hilling freiburgi professzor jogos önérzettel számol be hazája egyházjogászainak az új egyházi törvénykönyv első decenniuma idejéből a Codex Iuris Canonici-val foglalkozó műveiről.2 Meggondolandó az is,hogy a Codex I. C. igyekezett az egyházjogot a germánjogi elemektől megtisztítani3 és inkább latin alkotás.4 Az űj egyházi törvénykönyv Róma és a kurialisták szerepét szilárdította meg. A kúria közelében lüktető élet a súlypontot dél felé vonzza. A római kanonisták élnek is a helyzeti előnnyel. A Codex I. C. és az olasz konkordátum óta az egyháziak az olasz világiakkal versenyezve igyekeznek visszaszerezni azt a helyet, amelyet Gratian és a klasszikus kánonjog korában elfoglaltak. Az olasz ma ismét kedvét leli az egyházjogban, az új birodalom latin szellemisége, mint a római birodalom örökösét, a római jogot megbecsülő egyházjog, egyáltalán a római katolikus egyház joga felé irányítja. Nem lehet lebecsülni azt a tényt sem, hogy főként latinul írnak és ennek révén a világegyház irodalmára nagyobb a hatásuk, mint a csupán hazai nyelven író auktoroknak. A Codex Iuris Canonici más vonatkozásban is lendítőleg hatott az egyházjogra. A három új kánonjogi fakultás létesítése (Washington 1922, Strassburg 1922, Lublin 1923) éppen úgy erre vezethető vissza, mint az új egyházjogi folyóiratok alapítása. A claretinusok 1920-ban alapítják meg a szerzetesjoggal foglalkozó folyóiratukat, a Commentarium pro religiosis-t. 1921-ben Alberto Toso római kánonista életre kelti a negyedéves Jus Pontificium-ot, 1928-ban pedig az Apollinare jogi fakultásának professzorai jelentetik meg az Apollinaris Commentarium juridico-canonicum-ot. Mind a három egyházjogi folyóirat római földön keletkezett. 1 Móra, Kodifikáció és hiteles magyarázat az egyházjogban. Bírák és Ügyészek Lapja, 1935. 4. sz. 6—7 1. 2 Hilling, Zum zehnjährigen Jubiläum des Codex Iuris Canonici. Mainz, 1928. Sonderabdruck aus dem Archiv f. k. Kirchenrecht. 108. köt. 3—4. füzet. 12—17 1. 3 Eichmann, Lehrbuch des katholischen Kirchenrechts4 1. 42 1. 4 Hermelink, Katholicismus und Protestantismus in der Gegenwar, vornehmlich in Deutschland. Stuttgart-Gotha, 1923. 26 1. id. Hilling, Zum zehnjährigen Jubiläum. 7 1. 2. j.
