Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 41 Komorzinsky1 a materiális javak fölötti rendelkezhetés ténye által létesített jövedelemszerző hatalomban látja a tőke lényegét. A tőke tehát nem egyenlő a fizikai jószágokkal, hanem az ezekre vonatkozó vagyoni joggal. Az értékítélet csak a vagyon nagyságának mértékét adja. Komorzinsky felfogását folytatja és egészíti ki Balás Károly, amikor a tőkét a vagyonjogi kategóriák között helyezi el. Szerinte a tőke «fizetési hatalmat adó olyan alanyi jog, amelynek érvényesítése a gazdasági értékítélet és konjunktúrák szerint lehetséges». A tőkét tehát «nem a materiális technikai termelés állítja elő, hanem jogi, psychologiai úton, tehát immaterialiter keletkezhetik csak az csupán az emberi társadalomban. Keletkezését a mindenkori jogrendszer teszi csak lehetségessé a gazdasági élet vagyonjogi gyakorlatában».2 Balás tőkeelméletét Kant filozófiájának formalizmusa inspirálta, amennyiben a fizetési hatalmat elválasztja minden tartalomtól és merőben a társadalom jogrendje által biztosított alanyi fizetési hatalom érvényességében látja a tőke mivoltát. Balás tőkeelméletét nem tudom magamévá tenni és pedig mind bölcseleti, mind gazdaságelméleti megfontolás alapján. Bölcseleti alapon azért nem, mert nézetem szerint a jogot annak tartalmától elválasztani és a kettőt szembeállítani nem lehet. Gazdaság- elméleti alapon pedig azért nem, mert Balás tőkefogalma nem fedi azt a valóságos tőkét, amely a gazdasági életben szerepel és amely a közfelfogásból kielemezhető. Azonkívül a fizetési hatalom, amint Heller megjegyzi, a tőkének csak jövedelemeloszlási, tehát forgalomgazdasági funkcióját veszi figyelembe, jóllehet a tőke nemcsak jövedelemeloszlási kategória. Továbbá mindazok után, amit a pénzről mondtam, túlzottnak kell tartanom a pénznek és a pénzösszegnek azt a különböztetését, amelyből Balás tőkefogalma kiindul. «A pénz mindig materiális dolog, bármennyire kiterjesztjük is annak értelmét» — mondja Balás.3 A hordozó mozzanatában — felelem — igen ; formai mozzanatában azonban nem. A pénz mivoltát is éppen a formai mozzanat dönti el. Balás azonban a formai mozzanatot nem veszi figyelembe. A moralista roppant nehéz feladat előtt áll. Az ellentmondó felfogások zűrzavarában állást kell foglalnia, le kell rögzítenie egy tőkefogalmat, hogy elbírálható legyen a tőke után felszámított kamat erkölcsi igazolhatósága. A tőkeelméletek ismertetése közben szembeötlő zavarnak és bizonytalanságnak, következetlenségeknek és ellentmondásoknak magyarázatát a bölcseleti szemlélet hiányában találom. Emiatt közelednek a pénzelméletek is csak sok küzdelem árán és tapogatódzva a nyugvópont felé. Azt a kérdést, hogy mi a tőke, két részben kell föltenni. Először kérdezni kell, hogy mi a tőke hordozója, miben valósul 1 Komorzinsky, Die nationalökonomische Lehre vom Kredit, 1909. 2 Balás Károly, Politikai Gazdaságtan, Budapest, 1922, 271. 8 Balás Károly, i. m. 264.
