Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Galla Ferenc: Borromei szent Károly hatása Magyarországon
BORROMEI SZENT KÁROLY HATÁSA MAGYARORSZÁGON 293 költségeiről az 1561-i nagyszombati zsinaton közös hozzájárulással gondoskodtak püspökeink.1 Megemlítjük, hogy Szent Károly államtitkári minőségében meleg érdeklődéssel viseltetett az erdélyi fejedelemségben vergődő katolikusok helyzete iránt. Hogy a katolicizmust a teljes enyészettől megóvja, érintkezést keresett János Zsigmond ifjú fejedelemmel, aki kevéssel előbb vette át az ország kormányzását Izabella királyné halála után. Felhasználva a fejedelem családi kapcsolatait Lengyelországgal, megbízta a lengyel származású Hosius bécsi nunciust, hogy vegye rá a fejedelmet és a moldvai vajdát, kinek nagyszámú magyar és lengyel katolikus alattvalója volt, hogy küldjenek követeket a trienti zsinatra. Azonban Ferdinánd király, ki éppen abban az időben kísérelte meg, hogy a fejedelmet elűzze trónjáról, a magyar Szent Korona jogaira hivatkozva óvást emelt a kísérlet ellen. Az államtitkár kénytelen volt utasítani a nunciust a megindított tárgyalások megszakítására, noha a tervezett kapcsolatok megteremtése bizonyára más irányban befolyásolta volna az ifjú fejedelem lelki fejlődését és ezzel az erdélyi vallási helyzet kialakulását.1 2 Borromei bíboros, amidőn arról értesült, hogy I. Ferdinánd magyar király követe 1562 január 18-án ünnepélyesen bevonult Trientbe, a nuncius által lelkes szavakkal mondott köszönetét az uralkodónak, mert méltán arra számított, hogy Ferdinánd tekintélyének egész súlyával a zsinat által tervbevett reformok mellett fog állást foglalni. Valamivel később érkezett a városba a magyar főpapok két követe, Kolozsvári János Csanádi püspök, a domonkosrend tagja és Dudics András vál. knini püspök, az európaszerte ismert humanista. Mivel ez utóbbi még csak választott püspök volt, az államtitkár az ügy érdekében rábírta nagybátyját arra, hogy Dudicsot, aki egyébként huszonkilenc éves volt, Morone bíboros, Magyarország protektorának előterjesztésére január 28-án mint a magyar király által megnevezett püspököt a knini székre kinevezte és tekintettel a püspökség vagyontalanságára, elengedte a kinevezőbulla kiváltásával kapcsolatos díjakat. Ezzel a püspököt hivatalosan felvették a zsinati atyák közé. A zsinaton elnöklő legátusok április 13-án mondottak köszönetét Borromeinek az ügy gyors és kedvező elintézéséért. Dudicsnak humanista formatökéllyel és választékos latinsággal megszerkesztett, előkelőén előadott bemutatkozó beszéde rendkívüli 1 Zipser Sándor: Dudith András a trienti zsinaton. Budapest, 1938. 8—14. 1. — Harsányt András: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. 98., 324. 1. 2 Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szentszékkel. III. Budapest, 1903. Az előbb említett munka összefoglalása. — Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Budapest, 1897. 340—42. 1.
