Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
286 KRÓNIKA A Pázmány-egyetemen az 1937—1938. tanévben hittudományi doktorokká avattattak: a) A régi rendszer szerint: Előd István, piarista hittanár. Doktori értekezésének címe: Alkatlélektani kérdések és a kát. erkölcstan. Fejes Tibor, piarista theol. tanár. D. é. c. : A magyar piarista rendtartomány jogviszonyainak története. Kosztik György, hitoktató. D. é. c. : Az őskeresztény egyházközségek története az apostolok korában. Kulcsár László, lazarista áldozópap. D. é. c. : Az Egyház kincstanának kifejlődése. Lehmann Péter Leó, premontrei theol. tanár. D. é. c. : Izaiás isteneszméje. Radnai János, kapucinusr. áldozópap. D. é. c. : Szent Pál tanítása a megigazulásról, különös tekintettel a Rómaiakhoz írt levelére. Reining Vendel s. lelkész. D. é. c. : Nemiség és házasság. Semptey László, esztergomi theol. tanár. D. é. c. : Az accommodatio módszerei és szabályai a kát. hithirdetésben. Vadovics Aladár, segédlelkész. D. é. c. : A keresztény ember Szent János első levelében. b) Az új rendszer szerint: Bittenbinder Miklós, áldozópap. D. é. c. : Az egyház és állam viszonya a XIII. és XIV. század fordulóján az állambölcselőknél és kánonistáknál. Boroska István, áldozópap. D. é. c. : A Jáhve istennév etimológiája és egybevetése az Ószövetségen kívül jelentkező megfelelő istennevekkel. Dr. phil. Gerencsér István, piarista áldozópap. D. é. c. : A szerzetesség dogmatikai értelme. Gyetvai Péter, áldozópap. D. é. c. : A vallás körüli felségjogok (iura circa sacra) a magyar közjogászoknál és kánonistáknál. Villányi Győző, áldozópap. D. é. c. : A magyar papság valláserkölcsi reformjavaslatai a pozsonyi nemzeti zsinaton (Í822). Különös tekintettel Győr- egyházmegyére. Zips er Sándor, áldozópap. D. é. c. : Dudith András a trienti zsinaton.
