Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
280 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN kesedéssel szemlélteti velünk a missziós gondolat egyre hatalmasabb hullám- gyűrűben terjedő fejlődését az Egyház alapításától napjainkig. Célja, hogy a katolikus magyar közönségben is felkeltse a missziók iránt való érdeklődést, mely újabban a világkatolicizmus belső megerősödésének és külső tekintélye állandó emelkedésének következményeként a nyugati országokban örvendetesen fellendült. A magyar egyházi irodalomban eddig is előnyösen ismert Szerző a szakirodalom felhasználásával és kiváló hazai és külföldi szaktekintélyek segítségével írta meg művét, mely a maga nemében hézagpótló a magyar irodalomban. Különös figyelemmel kísérte a magyar missziós vonatkozásokat s megfelelő részletességgel tárgyalja a magyarok megtérésének történetét, a magyar birodalom területén megtelepedett pogány néptöredékek megtérítését és a középkor s az újkor folyamán a világmissziókban szereplő magyar hitterjesztők tevékenységét. A rendkívül bő illusztrációs anyag nagyban emeli a kiadás külső díszét és vonzóbbá, élvezetesebbé teszi a kitűnően megírt munka olvasását. Szerettük volna, ha az őskeresztény térítés ismertetésénél Harnack térképe helyett valamely újabb katolikus szakmunka vagy egyháztörténelmi kiadvány modernebb térképét használták volna. Végül nem fojthatunk el egy kérdést, mely tulajdonképpen a hatalmas és díszes kötetek első benyomásaként jelentkezett lelkűnkben : miért nem jelent meg ez a nagy lelki célokat szolgáló és gazdaságilag is előreláthatólag jövedelmező vállalkozás a Szent István-Társulat kiadásában? Galla Ferenc. Móra Mihály dr.: Die Frage des Zivilprozesses und der Beweislast bei Gratian. Pécs, 1937, 59 1. Az új egyházi törvénykönyv természetszerűen jogdogmatikai irányba terelte a kanonisztikát. De nem szünetelhet a jogtörténet művelése sem ; szükség van a régi jog tanulmányozására nemcsak történeti szempontból, hogy t. i. bizonyos kor jogát és fejlődését megismerjük, hanem az új jog megértése céljából is, mert hiszen a régin épült fel az és értelmezése sok tekintetben a régi szerint történik. Fölöttébb örvendetes jelenség a tekintetben Móra Mihálynak most megjelent Oratian-tanulmánya, magyar szerzőtől az első Gratian-tanulmány, mely német nyelven a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet Évkönyvében jelent meg s most különlenyomatban is napvilágot látott. A könyvből kivehetőleg a szerző a Dekrétum bizonyítási jogát tárgyaló nagyobb munkán dolgozik s annak része ez a most megjelent tanulmány, mely két kérdéssel foglalkozik : milyen perről szól Gratian és mi az álláspontja a bizonyítás terhéről. Az első kérdést illetőleg kimutatja Móra, hogy Gratian érinti a polgári (contentiosus), nevezetesen a házassági pereket is, tehát nem kizárólag a büntetőperről szól, bár nem két, hanem egy perrendet ismer, mely alkalmazást nyer bűnvádi és bizonyos contentiosus ügyekben egyaránt. Az «egy perrend-rendszer» persze nem jelenti azt, hogy Gratian nem ismeri a korabeli büntető eljárási formákat. Ismerteti a szerző Gratian tanítását a vádló eljárásról, mint alaptípusról, a purgatiós, a per notorietatem
