Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.

ÚJABB VÉLEMÉNYEK AZ EFEZUSIAKHOZ IRT LEVÉL HITELESSÉGÉRŐL 265

iariv. — Hasonló gondolatokat olvasunk a következő helyeken : Ef. 2, 14—18. és Gál. 3, 28; Ef. 3, 8. és Gal. 1, 16; Ef. 5, 27. és Kor. II. 11, 2.

Azon senki sem csodálkozhatik, hogy Szent Pál lelkét időről-időre más és más problémák foglalkoztatták. A nagy apostol ízig-vérig a gyakorlat embere volt. Levelei elsősorban alkalmi iratok és az olvasói között alkalom- adtán felmerült hitbeli és gyakorlati kérdéseket tárgyalják. Régebbi leveleinek nagy részében a megigazulás problémáival kellett foglalkoznia : a mózesi törvényből vagy az élő hitből igazul-e meg az ember? Ezek a kérdések a Tesz- szalonikaiakhoz írt levelekben még nem voltak időszerűek, a Korintusiakhoz írt levelekben pedig már nem szerepelnek. Amikor Szent Pál az egyes egyház- községek megalapításával volt elfoglalva, már lelkében élt az egyháznak, mint Krisztus misztikus testének fölséges gondolata, mely átcsillan régebbi leveleinek számos helyein is (1. fentebb) ; első római fogságában írt leveleinek pedig ez az egyik alaptanítása. Szent Pálnak nagyszerű értelme nem szorult arra, hogy önmagát állandóan csak ismételje ! Ef. és főleg Kol. a gnosztikus eretnekség előfutáraival polemizál, kik Kisázsia egyes vidékeinek keresztényeit nyugtalanították ; az apostolnak olyan kifejezései, amelyeken Goguel megütközik, mint pl. a lég hatalmasságai, ezeknek a fejedelme, valószínűleg az eretnekeknek kedvenc szavai voltak. Kol-t Szent Pál a vita hevében írta ; Ef-ben már nyugodtabb lelkiállapotban összefoglalja és kifejti Kisázsia egyházai számára a Kol-ben tárgyalt tanítását.

Az, hogy Goguel kozmikus megváltástant talál Ef-ben, csak az ő helytelen magyarázatán alapul. Goguelnek főérvei Ef. 1, 10. és 1, 22 sk. Szerinte e helyekből az következik, hogy Krisztus megváltása magába foglalja a mindenséget, rá navra, tehát itt nincsen szó személyes megváltásról, hanem a megváltás kozmikus jellegű ; az Egyház pedig, Krisztus teste, nem más mint az aeonok világa, a pleroma. Azonban a helyes értelmezés mást mond. Ef. 1, 10-ben a rd ndvra az egész teremtett világ, mely felett áll a diadalmas Krisztus, de arról nincsen szó, hogy Krisztus az angyalvilágot vagy az élettelen teremtményeket is megváltotta volna. Az emberiség megváltása nem a kozmosz megváltásának a következménye, hanem ellenkezőleg : az élettelen természet is részesül az emberiség megváltásának áldásaiban (Róm. 8, 22.).

1 Majdnem szószerint ugyanígy Ján. 12, 31 : ó doyojv tov y.óa/xov tovtov és Ján. 14, 30 : ó tov xóa/uov Aqxcov. — Figyelemreméltó, hogy Szent János evangéliumának hazája és első olvasóköre ugyanaz a Kisázsia, amelynek keresztényeihez szól az Efezusiakhoz írt levél is.

1, 23: ... τη εκκλησία, ήτις έστίν το σώμα αυτού, 68 Κόιη. 12, 5 :... όντως οΐ πολλοί εν σώμα έσμεν εν Χριστώ. — 2, 2 : ό αρχών τής εξουσίας τού άέρος 68 Κογ. II. 4, 4 : ό ϋεός τον αίώνος τούτον.1 3, 9 . . . μυστηρίου τοΰ άποκεκρυμ- μένον από των αιώνων, 68 Κόπΐ. 16, 25 : κατά άποκάλνψιν μυστηρίου χρόνοις αιωνίοις σεσιγημένου.— 3, 10 : ή πολυποίκιλος σοφία τοΰ &εοϋ, έ$ Ηόηι. 11, 33 : . . . βάτος. . . σοφίας . . . &εοϋ. — 3, 12:... προσαγωγήν εν πεποι&ήσει διά τής πίστεως αυτού, 68 Κόιη. 5, 2. : καί την προσαγωγήν ... τή πίστει. — 5, 30 : μέλη έσμεν τοΰ σώματος αυτού, 68 Κογ. I. 6, 15 : τά σώματα υμών μέλη Χριστού