Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. II.
258 BENDEFY LÁSZLÓ informátorai) egyaránt könnyebben és szívesebben közelíthették meg, mint a gyéren lakott hegyi, vagy a pusztaságokkal s mocsárvidékekkel határos telepeket, magától értetődően úgy kell elképzelnünk a jeretányi magyarság kereszténységét, hogy a jézushit inkább csak a Kuma mentén, a sűrűbben lakott területen vert mélyebb gyökeret. Hittérítőik minden bizonnyal görög papok, valószínűleg részben nesztoriánusok voltak. Gardizl állításával az első pillantásra szeges ellentétben áll Al Bakrl kijelentése : «... a magyarok bálványimádók». Ezúttal nem jutott senkinek sem eszébe, hogy a szentistváni magyarságra vonatkoztassa ezeket a szavakat, aminthogy arra nem is vonatkozhatik. De nem írhatta ezt Al Bakrî a baskírjai magyarokról sem, mert Julianus világosan megmondja róluk : «Pagani sunt, nullam dei habentes noticiam, sed nec ydola venerantur, sed sicut bestie vivunt...»27 28 Tehát Al Bakrl kijelentésének is Jeretány magyarságára kell vonatkoznia! De hogyan magyarázhatjuk meg akkor a két állítás közti ellentétet? Felvethetnők azt a gondolatot, hogy a két leírás közti időközben a kereszténység ismét lehanyatlott a magyarok között és azok visszatértek az ősi pogány vallásra. Ennek a feltevésnek azonban ellene mondanak a XXII. János pápa bullájában foglalt tények. Mert ha az 1300-as évek elején olyan erős volt már a kereszténység Jeretány országában, miként azt az id. helyen olvashatjuk, nem valószínű, hogy a Jeretány uralkodását közvetlenül megelőző korban a keresztény s pogány időszakok oly gyakran váltogatták volna egymást. Ma határozottan úgy látom, hogy amikor János pápa Jeretányt «Magyarország katolikus fejedelmei leszármazottjának» nevezi,26 ez Jeretánynak a kaukázusi magyar hazában uralkodott őseire vonatkozik. Gondolhatnánk azonban arra is, hogy Al Bakrí nem a kumavidéki keresztény magyarokról, hanem a hegylakó, maradvány pogány törzsekről tesz említést. Ezt a gondolatot sem látom valószínűnek, mivel nehezen képzelhető el, hogy Al Bakrí informátorai a kevesebb számú hegylakó törzseket és nem a sűrűbben tanyázó, síkvidéki, félig megtelepült, már földmívelő (!) törzseket keresték volna fel.29 A dolgok magyarázatát másutt találjuk meg : a mozulmán ember valláserkölcsi felfogásában. Al Bakri informátorai ugyanis egyszerű kereskedők, hajcsárok, katonák és világcsavargók voltak. Magafajta mohamedánok. Ezek látván azt, hogy Jeretány országának keresztény magyarjai a feszületet, templomi zászlóikat, képeiket, szobraikat tisztelettel veszik körül, hogy előttük térdreborulva imádkoznak, könnyen juthattak arra a következtetésre, hogy ezek a magyarok tárgyakat, bálványokat imádattal vesznek körül. Ha őszintén akarunk 27 V. ö. 19. a. id. hasonmáskiadás 24., 29., 33., 59. 11. 28 L. 1. a. id. m. a vonatk. bulla teljes szövegét. 29 V. ö. 7. a. id. munkában 7. szakasz magyarázatával.
