Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Aistleitner József: A Keret-legenda
22 AISTLEITNER JÓZSEF meg, hogy Keret nem volt Szidon királya, legalább is nem olyan értelemben, mintha az fővárosa lett volna. Hazája kb. háromnapi járó- földnyire volt Tirusztól, illetve Szidontól. Aki minden különleges beállítottság nélkül olvas Ugaritban talált legendában egy őskori királyhősről, az — hacsak különleges okok nem forognak fenn —, ugariti királynak tartja azt. De hol keressük \dm földjét, Keret vállalkozásának célpontját? A bibliai Edom-mai (akkád : Udumu) fonétikai szempontból ugyan egybe lehetne azt állítani ; nehézség azonban, hogy az utóbbi ország nem tartozik a termékeny, erdőkben, forrásokban bővelkedő országok közé. Klímája sokkal szárazabb, mint Ugarité, amelynek környéke mindig híres volt szálfás erdeiről, főleg urkarinnu-fáiról (v. ö. a 126. sz. teli el amarnai levelet). Ugariti ember előtt tehát az Arabá-tói keletre fekvő Edom földjét alig lehetett termékenysége miatt dicsérni. Még azt is lehetne eme azonosítás ellen felhozni, hogy Edom földje Ugarit-tói sokkal messzebb esik hétnapi járóföldnél. Erre a nehézségre azonban nem kell nagy súlyt vetni, mivel a legenda szerzője, főleg számadatokban, többször túlteszi magát a valószínűség határain. így Keret-tel több mint hárommilliós sereget mozgósíttat, ami szertelen nagyítás. A menetelést talán úgy képzelte, hogy azt éjjel sem szakították meg. Csakis így lehetne annak magyarázatát adni, hogy az utat Szidonig három nap alatt téteti meg, holott a távolság Ugarittól Szidónig légvonalban 225 km, a földi út pedig legalább 250 km. Hasonló tempóban, tehát napi 72 km-t téve meg, nyolc nap alatt akár Boszrá-ig, Edóm fővárosáig is el lehetett volna jutni. A valóságban persze ennek az időnek a háromszorosára volt volna szükség. Albright (BASOR, No. 63) szerint \dm valami legendás «Vörös Város», — mivel az ’dm gyök alapjelentése «vörös» —, esetleg Babilon-nal azonos, mivel ennek neve egybecseng Pbl királynak nevével. E véleménynyel szemben az okoz nehézséget, hogy a legenda szerzőjének mégis illett volna tudnia, hogy Babilon teljesen sík vidéken épült, ahol sem forrásnak, sem erdőnek nyoma sincsen. De Vaux, amint erre már reámutattunk, ’3dm-ot az aránylag termékeny és részben hegyektől borított Galileában keresi. Bár de Vaux helységazonosításait a részletekben el nem fogadhattuk, nem akarjuk kizárni annak a lehetőségét, hogy a Keret-féle hadjárat célpontja a Jordán forrásvidékének közelében lehetett. De épannyi joggal gondolhatnánk az Antilibanon forrásokban gazdag keleti lejtőjének szomszédságában elhúzódó nagy, termékeny területre is, amelynek Damaszkusz a gócpontja. A Mózes előtti időből való legendának vallástörténeti szempontból legfőbb érdekessége, hogy a Pátriárkák és Melkiszedek közös Istenét, Él-1 egy Iszraellel rokon népnél úgy mutatja be, mint az emberiség atyját, aki buzgó tisztelőjét családi életében is eligazítja, álmokban figyelmezteti és vigasztalja. * » *
