Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Aistleitner József: A Keret-legenda
A KERET-LEOENDA 15 érdekfeszítő nézeteket érdemlegesen elbírálni. A helyzet csak 1936 nyarán változott meg, amikor Virolleaud kiadta a Keret-ről szóló három ékiratos tábla közül azt, amelyik legjobb állapotban maradt fenn : az I. K jelzetűt (La légende de Keret, roi des Sidoniens, Paris, 1936, 103 pp.). A kb. 300 sornyi szövegnek majd B/8-a olvasható állapotban van. Virolleaud a szöveget fordítással, magyarázatokkal és bevezetéssel is ellátta. Belőlük arról győződhetünk meg, hogy a kiadónak a költemény tartalmára vonatkozó felfogása nagyjában ugyanaz maradt. A «negebi csatá»-t követő történetre vonatkozólag felfogása a következő : Keret Él utasítása szerint seregével hat napi utat tesz meg ; ekkor találkozik a sepasitákkal, a Nap-istenség (sps) híveivel, majd \dm, vagyis Edóm területére ér ; ezt nem szabad megtámadnia, mivel Él különleges oltalma alatt áll. Itt egy Pbl-mlk nevű egyén Keret-hez követséget meneszt, amelynek célját Virolleaud szerint sűrű homály burkolja. Végül Keret egy Mst-hrinevű fiatal nőtől ivadékot kér a maga számára, s az meg is születik. Ennek a gyermeknek a szépségét ecsetelik a kiadó szerint a 144—149. sorok. Virolleaud-mk a költemény tartalmához fűződő egyéb nézetei közül néhányat külön iktathatunk ide: 1. A Sámuel könyvében említett Negeb-Hakkereti szerinte is összefügg Keret, szidóni királynak nevével. — 2. A 121. sorban felfogása szerint Pbl-mlk parancsot kap arra, hogy egy szamárnak ordítását emberi hangra változtassa. Erre az epizódra mehet vissza Bálaám szamarának híres története. — 3. A költeményben előforduló Asr és Zbln kifejezések, ha nem is vonatkoznak egyenesen az Áser és Zabulon izraelita törzsekre, legalább azt a kerületet jelzik, amelytől később a két törzs nevét kapta. Az itt vázolt nézeteket nagyjában R. Dussaud1 is osztotta. A negebi csatára vonatkozólag azonban eltérő nézetet vall. Szerinte a csatában nem Terah, hanem Keret győzött, ezért kellett a terachitáknak a pusztába szorulniok. Győzelme után Keret szerinte főképpen azért indul Édom-ba, hogy feleségül kérje Pbl-mlk unokáját. Az 144. skk. sorok pedig nem a születendő fiú, hanem a feleségül kért Mst-hnszépségét dicsőítik. Az idáig vázolt irodalmi előzmények ismeretével készült a következőkben közölt új fordítás. Már szövegében is, úgy vélem, eléggé állást foglal mindama problémákban, amelyeket Virolleaud és Dussaud a költeménnyel kapcsolatban felvetettek. Utólag nyertem betekintést M. Albright1 2 3 és a nyomába lépő de Vaux8 idevágó fejtegetéseibe. Nem 1 Syria 1936, 301—303, és : Les découvertes pp. 101—104. 2 New canaanite historical and mythological Data, BASOR 63, 23—32. 3 Le cadre géographique du poème de Krt, RB 1937 (46) 362—372; továbbá : A Danel-, valamint a Keret-költemény kiadásának ismertetése (RB 1937, 440—447) és : Les textes de Ras Shamra et l’Ancien Testament (RB 1837, 526—555).
