Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász
174 TÓTH TIHAMÉR beszédeket nyújtó könyveket is ismertetünk, ezt is azzal a gondolattal tesszük, hogy az olvasó ne azoknak szolgai betanulásával és elmondásával, hanem azoknak lelkiismeretes elemzésével és a szerzők homiletikus eljárásának boncolásával igyekezzék a saját igehirdetői készségét fokozni. Ebből a szempontból egészen kivételes kincshez jutottunk Sík Sándor füzetében, a «Szent magyarságában (Budapest, Szent István-Társulat kiadása. 1936. 74 1.), amely teljes szövegét adja a rádióban öt magyar szentről tartott beszédsorozatának. Ezek a beszédek kitűnő példái a panegyris francia típusának, amikor is egy-egy erényt választunk a beszéd gerincéül és a dicsőítendő szent életének vezető eszméit köréje csoportosítva azt mutatjuk meg, miként gyakorolta szentünk hősies fokban ezt az erényt. így jár el Sík Sándor, amikor Szent Istvánban a szent magyarságot, Szent Imrében a hősiességet, Szent Lászlóban a férfieszményt, Szent Erzsébetben a női eszményt, Boldog Margitban pedig a lelkiség csúcsait festi meg. A beszédeket meglepő életközelségük, teljesen korszerű problémabeállításuk, választékos irodalmi nyelvezetük — amit nagy költőnknél külön kiemelni tulajdonkép nem is illik — egyaránt a magyar gyakorlati homiletikai termékek maradandó értékei közé emelik, és pedig annál inkább, mert gyönyörködtető irodalmi elemei mellett is valóban épülést és lelki fölemelkedést szolgáló — szentbeszédek azok. Érdemes feladatot hajtott végre a katechetikai irodalom régi szorgalmas munkása, Magdics Ignác dr., mikor «Krisztus világossága» címmel kiadta (Korda, Budapest, 1937. 332 1.) egybegyüjtött szentbeszédeinek I. k.-t. Mind az ő munkája, mind az ugyancsak Korda-kiadású dr. Gálos László : «Vasárnapok, ünnepnapok» (1937. 403 1.),— mely nem beszédeket, hanem lelkiolvasmányokat tartalmaz, — hasznos távolabbi előkészületet jelenthet a szentbeszédek készítéséhez. Gálos könyve tulajdonkép a hívek vasárnap délutáni lelkiolvasmányának készült és komoly, szolid tartalmával, valamint kegyeletes tárgyalási módjával valóban sokban hozzájárulhat a vasárnap megszentelésének fokozásához. A münsteri egyetem homiletikai tanára, Dr. Donders Adolf az egész évre szóló szentbeszédvázlatokat adott közre «Christusbotschaft» c. művében (Kevelaer, Butzon und Bercker. 1936. 400 1. Ára fűzve 5.80 Mk., kötve 6.50 Mk.). A cím teljesen fedi a tartalmat : valamennyi beszéd christocentrikus irányú, amennyiben vajúdó korunk minden kínzó problémájára az örök krisztusi igazságok fényével mutat útbaigazítást. Donders könyvében minden vasárnapra és néhány ünnepre hasznos vázlatokat, beosztást és építőanyagot találunk. Bár vázlatai tételes beszédhez valók, legtöbbnyire mégis a vasárnap epistolájához vagy evangéliumához csatlakoznak. Külön értéke a könyvnek az újabb pápák állásfoglalásának ismertetése a korszerű kérdésekkel szemben. Donders könyve nem teszi fölöslegessé az igehirdető személyes készülését, ellenben megkönnyíti és elmélyíti azt ; olvastakor világosan szemünkbe döbben az Isten igéjével szemben tartozó nagy felelősségünk. A hitszónoknak mindig nehéz, de elengedhetetlen feladata az evangélium örök és nem változó igazságait az egyes korok változó szükségleteinek
