Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász
172 TÓTH TIHAMÉR gile selon Saint Luc. 2. kiad. 1921. (798 1.) — Évangile selon Saint Matthieu. 2. kiad. 1923. (748 1.) — Évangile selon Saint Jean. 2. kiad. 1925. (750 1.) — Synopsis Evangelica. 1926. (178 1.) —Saint Paul, Épître aux Galates. 2. kiad. 1926. (249 1.) — L’Évangile de Jésus-Christ. 3. kiad. 1928. (668 1.) — Le judaïsme avant Jésus-Christ. 1931. (651 1.) — M. Loisy et le modernisme. 1932. (251 1.) — Introduction à l’étude du Nouveau Testament. Première partie: Histoire ancienne du Canon du Nouveau Testament. 1933. (188 1.) — Deuxième partie : Critique textuelle. II. La critique rationnelle. 1935. (701 1.) — Quatrième partie : Critique historique. I. Les mystères : l’Orphisme. 1937. (244 1.) Ez a tavaly karácsonykor megjelent munkája, melyet egykori kedves tanítványának és később hűséges munkatársának, Vincent Hugó jeruzsálemi dominikánus tanárnak ajánlott, a fáradhatatlan szerzőnek utolsó műve volt. Néhány évvel ezelőtt Lagrange elhagyta Jeruzsálemet és Toulouseba, a Szent Maximinusról nevezett zárdába vonult vissza, ahol szerzetesi életét megkezdte. Onnan költözött át március 10-én az örökkévalóságba. A biblikus tudomány Lagrange nevét mindig a legnagyobbak között fogja említeni, mi katolikusok pedig külön hálát adhatunk az isteni Gondviselésnek, hogy Lagrangeot nekünk adta. Nemes emlékét szeretettel és kegyelettel őrizzük. Paiaky Arnold. Homiletika. (Folytatás.) Matthias Laros egyszerre két használható segédkönyvet is nyújt az egyházi szónokok részére. Az egyik : «Neue Zeit und alter Glaube» (Freiburg i. Br. Herder. 1936. 266 1. Ára fűzve 2.80 Mk, kötve 4 Mk.) ; a másik «Evangelium hier und heute» (Frage und Antwort. 1. Teil. Regensburg. Pustet. 1936. 247 1. Ára fűzve 3.60 Mk., kötve 4.60 Mk.). Az első könyvben égető korkérdésekre keres választ, mint pl. isteni és emberi elem az Egyházban, önmegváltás vagy isteni megváltás, imádság vagy önsegély, halálfélelem vagy bátorság stb. A bátorságot sugalló könyv állandóan hangsúlyozza a katolikusok feladatát, amellyel az egyes korok szellemi arculatának kialakulásán mindig kötelesek dolgozni. A második könyv az egyházi év vasárnapjait és ünnepeit (a Húsvét utáni VI. vasárnapig) korunk nagy kérdéseinek pergőtüzébe állítja be. Larosnak még nyomtatott szövege is gyújt: annyira lendületes a nyelve és a mai embert megértő a gondolkodása. Anélkül is, hogy ideges és támadó lenne a hangja — sőt éppen ezért — sikeresen polemizál a világba kivetett megtévesztő új jelszavakkal. írói gesztusában van valami Newman- ból és Schellből, akiket előszeretettel idéz is. Mikor napjainkban az «istentelenek» szervezett támadásai egyenesen a vallás alapjait robbantgatják, kétszeresen szükséges, hogy az ige hirdetői korszerű és golyótálló fegyverzetben vonuljanak fel a kereszténység védelmére. Ez a korszerűség ad különös értéket annak a francia gyűjteményes kötetnek, amely több szerző közreműködésével J. Kologrivof szerkesztésében «Essai d’une Somme catholique contre les Sans-Dieu» címmel jelent meg.
