Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Móra Mihály: Magister Gratianus mint perjogász
MAGISTER GRATIANUS MINT PERJOGÁSZ 161 a Decretum joganyagának többi részétől nem különíti el.1 Bár a házasságjogot a perjogi rész terjedelemre sem múlja felül, azt nem lehet elvitatni, hogy utóbbit a kánonjog atyja különös figyelemmel tárgyalja. A túlnyomólag művének kazuisztikus1 2 (II. ) részében, itt is főleg a 2—6, 9, 11, 15 és ezenkívül 10, 12—13, 16—17, 22—25, 30—31, 33—35. causaban található perjogi anyaghoz az ú. n. a d m i n i s z t r a- t í V3 (I.) rés zből csatlakoznak kisebbjelentőségü perjogi tételek, sőt, kivételesen a liturgikusnak4 nevezett (III.) r é s zben is találnuk perjogi vonatkozást.5 A második részben foglalt perjogi fejtegetéseket gyakran szakítják meg a mai felfogás szerint oda nem tartozó fejtegetések, néhol az anyagi büntetőjog, máshol a házasságjogi kérdés tárgyalásával kapcsolatban érinti a perjogi oldalt is, világosan mutatván, hogy a Decretum nélkülözi a modern jog rendszerét.6 Ha Freisen7 szerint a Decretum többi részéhez hasonlítva, a házasságjogi rész8 mutatja fel a legszebb rendet, ettől a perjogi rész meglehetősen elmarad, sokkal szétszórtabb és így osztozik Gratian általános tárgyalási módjában. * * * 4. Az első kérdés, amire válaszolnom kell, hogy miért gyümölcsöző a Decretum perjogának tanulmányozása, mi szüksége van erre az egyházi és világi perjogásznak. Az egészen világos, hogy az egyházi perjogászra a Decretum mindig elsőrangú forrás marad, nemcsak a forráshelyek gazdagsága,9 hanem a Magister dicta iban megnyilatkozó tanítások miatt is, amelyek a munkának éppen a sajátos jellegét adják meg. A Decretum a kánoni perjog magas fejlettségi periódusa összefoglalásának első sikeres kísérlete.10 11 A kamalduli szerzetes feladata nem volt jelentéktelen. Arra 1 Hasznos segédeszköz a Decretum megismeréséhez : Gratiani Decretorum libri V. secundum Gregorianos Decretalium libros titulosque distincti per Joannem a Turrecremata — cura Justi Fontanini. Vol. II. 1726. 2 Bliemetzrieder, Gratian und die Schule Anselms von Laon. A. K- K. 112. k. 42 1. 3 Pöschl, Kurzgefaßtes Lehrbuch d. k. Kirchenrechtes auf Grund d. neuen kirchl. Gesetzbuches.3 Graz, 1931. 48 1. * U. o. 6 Dist. III. de consecr. c. 22. §. 2. dist. IV. de consecr. c. 111., 112. 6 V. ö. Plöchl, 11, 1. és alábbi jegyzetünket. 7 Id. m. 3 1. 8 C. XXVII—XXXVI. 9 A Decretumban található források — canones, leges, consuetudines — bősége felülmúlja a korábbi gyűjteményekét. 10 Hohenlohe, 21.1., tévesen a kánoni per első szisztematikus kodifikáció- jának minősíti ; tudnunk kell, hogy a Decretum sohasem vált törvénnyé ; a perjoga pedig minden, csak nem szisztematikus, sőt maga az egész Decretum sem az. Gratian metódusa nem egy erős kritikát váltott ki. Molinaeus (praef. 11 Theologia.
