Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)

Aistleitner József: A Keret-legenda

A KERET-LEGENDA.

Ch. Virolleaud már 1933-ban látott a Rasz Samrá-ban1 talált ú. n. C szöveg1 2 egyes részeiben (64 skk.) utalást a Palesztinától délre fekvő Negeb-re, a fönikek és az iszraeliták közös, régibb hazájára. Az említett szövegnek, költeménynek tárgya Él, főisten, hierosz gamosz-ának leírása. Az aprólékosan vázolt egybekelésből Virolleaud értelmezése szerint Sahor és Salem isteneken kívül még Asdod városának alapítója, Saba'ni is született volna. A szöveg említést tesz Kades pusztájáról is, mint a fiatal istenek neveltetése helyéről. Virolleaud ezt a helyiséget az iszraeliták pusztai vándorlásaival kapcsolatban szereplő Kades Barnea-val veti egybe. Nézete szerint az ugariti «fönikek» hitregéjében a Negeb azért szerepel mint az istenek nevelkedésének helye, mivel a fönikek maguk is ebből a régi hazájukból vándoroltak későbbi, földközi- tengermelléki hazájukba.

R. Dussaud3 továbbmenőleg a C költemény 4. sorában utalást lát a «Nád-tenger»-melléki sivatagra (mdbr spm), vagyis a Vörös-tenger partvidékére. A 65. sorban említett Sib'ani isten pedig szerinte a pátriárkák történelméből ismert délpalesztinai Beerseba" városnak hérosz eponymusza.4 Sibrani atyja Etrah néven is szerepel, ez pedig Ábrahám atyja, Ter ah nevének a változata. A Genesisnek Ábrahám délpalesztinai szerepléséről szóló elbeszélése az ő nézete szerint a C költeményben vázolt fönik hitregének átalakított változata.

Ugyancsak Dussaud egy már 1933-ban írt tanulmányában5 szintén Rasz Samrá-ban talált, kiadatlan szövegre hivatkozik, amely valamely Keret nevű királyról tárgyal s emellett Negeb hadseregét is emlegeti ; a szerző ebből a kapcsolatból arra következtet, hogy az Ószövetségben (pl. 1 Sam. 30, 14) szereplő Negeb-Hakkereti, földrajzi elnevezés, nem a terület lakóinak krétai eredetével függ össze, hanem az itt vázolt fönik-kánaáni hagyományokra megy vissza. Reámutat

1 Rasz Samráról lásd Theologia 1935, 97—103, 193—204, 291—204.

2 Virolleaud: La naissance des dieux gracieux et beaux. Syria 1933, 128—151.

3 RHR. CVIII, 5—49 : Les Phéniciens au Negeb et en Arabie ; u. a. : Syria 1936, 61.

4 Dussaud: Les découvertes de Ras Shamra et l’Ancien Testament (Paris, 1937) p. 60. — Gn. 26, 33 szerint Beerseba’ kútjának régi neve Sib'a.

5 RHR, CVIII, 21.