Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Pataky Arnold: Szent Pál tanítása az Eucharisztiáról, vallástörténeti megvilágításban
10 PATAKY ARNOLD dominici» gondolata magában viseli a katolikus szentmise teóriájának összes csiráit. Andersen teljesen önkényesen bánik a bibliai szövegekkel : a magyarázatának meg nem felelő kifejezéseket egyszerűen törli. Tanulmányának 129. lapján összeállítja a szinpotikus tradíciónak szerinte «valószínű, eredeti» alakját, és a szinoptikus evangéliumok eucharisztikus szövegeinek átdolgozását Jusztinus vértanú idejére teszi.1 Azonban az első evangéliumnak a Chester Beatty-féle evangélium-kódexben (P45) olvasható töredéke azt mutatja, hogy e kódexnek a II. század vége felé Egyiptomban élő írója Szent Máté szövegét mai formájában ismerte ; ezt mutatják a fennmaradt szavak és a hiányzó szavaknak megfelelő lacunák. Az evangéliumi szöveg átdolgozására hiányzik az idő ! Egyébiránt pedig Andersen nem veszi figyelembe Kor. I. 11, 26. és 29. versét, mely világossá teszi az apostolnak és korintusi híveinek azt a hitét, hogy az áldozok Jézusnak valóságos, személyes testével és vérével lépnek közösségre. Wellhausen,1 2 Weinel,3 Holtzmann H. J., Harnack, Bousset, Lietzmann,4 Weiss J., Toussaint,5 Goguel,6 Gressmann,7 Reitzenstein8 elismerik, hogy Kor. I. 11, 23—32-nek szakramentális jellege van, de azt állítják, hogy az úrvacsorából csak Pál apostol csinált keresztény szentséget, még pedig a görög misztériumok hatása alatt. Lietzmann arra hivatkozik, hogy Zagreus—Dionysos misztériumaiban az áldozati állat feldarabolása és húsának megevése azt jelképezte, hogy a titánok széjjeltépték és megették az istent. Ugyancsak azt is említi Lietzmann, hogy a thrák Dionysos-kultuszban a beavatottak megették az isteni bikát, hogy maguk is istenekké (Báxyoo) legyenek. Schweitzer Albert9 Reitzensteinnel szemben tagadja, hogy a görög misztériumok bárminő hatással is voltak Pál apostolra, és ugyanő bizonyítja az Eucharisztiának szentségi jellegét is ; kár azonban, hogy szerinte is Pál apostol tette hozzá egy közönséges étkezéshez az Úr haláláról való megemlékezés gondolatát. Schweitzer szerint eredetileg ennek az étkezésnek csak annyiban volt szakramentális jellege, hogy a lako- mázók előre megünnepelték azt a messiási vendégséget, amelyen vala1 U. o. 221. 1. 2 Munkáinak különböző helyein. 3 Biblische Theologie des Neuen Testaments, Die Religion Jesu und das Urchristentum. Tübingen. 4. kiadás. 1928. 4 Handbuch zum N. T. III. Die Briefe des Apostels Paulus. Tübingen, 1913. 125. 1. 5 L’Hellénisme et l’apôtre Paul. Paris, 1921. 6 L’Eucharistie. — Revue d’hist. et de philosophie religieuse. 1930. 7 'H xoiviuvla xíöv Batpovicov. Zeitschrift für die neutest. Wissenschaft. 1921. 230 skk. 8 Die hellenistischen Mysterienreligionen. 3. kiadás. Leipzig, 1927. 9 Die Mystik des Apostels Paulus. Tübingen, 1930. 2. kiadás. 231 skk. 1.
