Theologia - Hittudományi Folyóirat 5. (1938)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
126 IBRÁNYI FERENC rendben lehet szétválasztani, a valóságban azonban el nem különíthető módon, egymást kölcsönösen támogatva és életre keltve együtt sodródnak. Minél nagyobbmérvű az individuális úton körvonalazott termelés, annál nagyobb a forgalom is és viszont. Bennünket most a termelésnek, illetőleg a tőkének a forgalomtól való függése érdekel. A forgalom mindenesetre a termeléssel egyenrangú, beláthatatlan fontosságú tényezője a gazdálkodás minősített, tökéletesebb folyamatának. Csak megvilágítja a forgalom fontosságát, hogy amikor a közelmúltban a Balaton körül az autóforgalom számára jó utakat építettek, az autóvezetők és az illetékesek egyszerre csak arra ébredtek, hogy az út szélén jobbról és balról házak nőttek ki a földből és miután a házakat összekötő megfelelő járdáról nem történt gondoskodás, a ház lakói lassítják az autóforgalmat, amelynek gyorsítására a jó utak készültek. Németországban törvényes rendelkezés van arra, hogy falvak, telepek, házak a nagy betonutaktól csak bizonyos távolságra épülhetnek, igaz, hogy a jó bekötő utakra is gondjuk van. Vagyis, amint a folyóvíz arra tör utat magának, amerre a legkevesebb ellent- állásra talál, a forgalmi igénnyel fellépő gazdasági élet arra terelődik, amerre a legkönnyebben lehet közlekedni. A születés észrevétlenségével új élet sarjad ott, ahol a forgalomba való bekapcsolódás lehetősége adva van. A forgalom teszi lehetővé, hogy az egyesek munkájának gyümölcseit egy centripetális erő mintegy szétröpítse a társadalom minden tagjához és így kölcsönösen egymás munkájának eredményében részesedve, a javak folyton arányosabb eloszlása mellett emelkedő irányú legyen az egyetemes életszint. A tőke, mint individuális vonatkozásban kielemzett tökéletességi mozzanat, függ a forgalomtól, mert akkor éri el tökéletességének tetőpontját, akkor bontja ki teljes tartalmát, akkor talál igazán önmagára, ha fejlett, intenzív forgalommal találkozik, illetőleg a forgalomba maga is belekapcsolódik. Csak a forgalomgazdaságba való bekapcsolódás által lesz a tőke igazi, azaz szoros értelemben vett tőkévé. Zárt egyéni gazdaságban a tőke csak termelési körutakat, közbenső gazdasági célkitűzéseket tesz lehetővé. A forgalomgazdaságban a tőke funkciója szélesebb alapokra helyezkedik. A gazdasági erőfelesleg u. i. nincs már hozzákötve az egyéni gazdasághoz, hanem a csereviszony folytán hozzáférhető olyanok számára is, akik nincsenek ilyennek birtokában. A csere útján való átengedés lehet végleges, ebben az esetben a két fél között nem keletkezhetik állandó viszony. Ha azonban az erőfelesleg átengedése ideiglenes, merőben a használatra vonatkozik, akkor a két fél között keletkező állandó jellegű viszony következtében az egyéni gazdaságokat összefűző kapoccsá válik. Amennyiben az erőfelesleg az egyes gazdaságokat egymással összeköti, annyiban előtérbe lép a gazdasági életet szervező funkció. Eljutottunk tehát a tőke szükebb jelentéséhez. Szükebb értelemben a tőke a forgalomba bekapcsolt gazdasági erőfelesleg, vagy : társadalmi hatásokat
