Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája

járadéka erkölcsileg igazolható-e és hogyan. Ehhez azonban szükséges, hogy a közgazdaságtan szemével vizsgáljuk azt, hogy mi a pénz és mi a tőke, sőt figyelembe kell venni a gazdasági élet sok egyéb tényét is, amely a pénzzel és tőkével szorosan összefügg. Sőt éppen a pénz és a tőke mivoltának és funkciójának közgazdasági tisztázása, illetőleg a közgazdasági fogalmaknak bölcseleti átvilágítása és mérlegelése volta- képen a megoldandó feladat, hiszen a szóbanforgó erkölcstudományi kategóriákat és elveket a katolikus erkölcstudomány a századok folyamán csodálatos finomsággal kicizellálta. Legyen szabad előrebocsátani, hogy közgazdasági kérdésekben Balás Károly,1 Lexis,1 2 Wieser,3 Liefmann4, de különösen Heller Farkas5 szerint tájékozódom. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó moralista is nagy haszonnal olvashatja Horn József kitűnő munkáját és nyugodtan hagyatkozhatik rá.6 Legyen szabad azért ezen a helyen is felhívni rá a figyelmet.

1. Pénz és kamat.

Először tehát tisztázni kell azt a kérdést, hogy mi a pénz, hogy el lehessen dönteni, vájjon a pénzkölcsön után vett kamat erkölcsileg meg- engedett-e, vagy sem, és miért igen, vagy miért nem.

Tehát pontosan körvonalazni kell a pénz fogalmát úgy, ahogy a közgazdaságtanban megtalálható. Azonban a pénz fogalmát illetőleg nem lehet egyszerűen utalni a közgazdaságtanra, mert abban a kérdésben, hogy mi a pénz, illetőleg mi a pénz értékének alapja, a közgazdaságtan két, egymással szembenálló felfogást sorakoztat föl egymás mellé, a quantitativ és nominális pénzelméletet. Az előbbi a pénz értékének alapját a pénz anyagának (bőr, prém, arany stb.) árúértékében látja, az utóbbi szerint a pénz értékének alapja a pénz anyagának árúértékétől független emberi alkotás, éspedig az eszközként való közbeiktatás, amelynek tárgyi föltételei az áruk kicserélődésének, a gazdasági forgalomnak oldalán szereplő tényezők. Hogyan foglaljunk állást a két egymásnak ellenmondó pénzelmélet kérdésében? Mi legyen a szempont, amelynek alapján döntünk? Ez számunkra azért fontos, mert nem egyforma erkölcstudományi következmények folynak egyikből és másikból.

Mi a következő módszer szerint járunk el.

Először is a gazdaságelmélet tanítását nemcsak keresztmetszetben nézzük, hanem a történeti kialakulás hosszmetszetében is. Föl kell

1 Balás Károly, Politikai gazdaságtan, Budapest, 1922 ; A jövedelemeloszlás főágai a kapitalizmus korában, Budapest, 1913.

2 Lexis, Allgemeine Volkswirtschaftslehre, Leipzig, 19132.

3 Wieser, Theorie der gesellschaftlichen Wirtschaft, Tübingen, 1914.

1 Liefmann, Grundsätze der Volkswirtschaftslehre, Stuttgart, 1917.

5 Heller Farkas, Közgazdaságtan, Budapest, 19253.

6 Horn József, A közgazdasági ismeretek könyve, Budapest, 19372.

A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 313