Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
KATECHETIKA, PEDAGÓGIA 79 magyarul is megjelent első könyve : «Leben Jesu im Lande und Volke Israel». A szerző fő ereje a Szentföldnek és népének aprólékos ismerete. Ennek ügyes fölhasználásával igyekszik elmélyíteni azt az aránylag vékony történelmi anyagot, amit a szentkönyvek az Úr Jézus anyjáról szolgáltatnak. De éppen ezzel a helyi tudásával éri el, hogy az evangélisták pár szavas megjegyzéseit egész új világításban látjuk meg. Jó forrás felsőosztályosoknak vagy felnőtteknek tartandó Mária-beszédekhez. Csupa lelki emelkedettség, csupa vallásos öröm árad ki Elisabeth von Schmidt-Pauli új könyvéből, az «Oster-Sonnenweg»-ből (Freiburg i. Br., Herder, 1936. 147 1.). Amint régebben megjelent első kötetében («Singender, klingender Weihnachtsweg») a karácsony misztériumát, úgy ebben a nagyböjti, nagyheti és húsvéti gondolatokat igyekszik a liturgia és vallásos népszokások megszentelt formáival ismét a családok életének központjába emelni. Az első áldozok Iel- kületének kialakítására is értékes fejezeteket nyújt. II. Hazai irodalom. A külföldi művek ismertetése után jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy honi irodalmunk is bőségesen mutat fel értékes termékeket mind az elméleti, mind a gyakorlati katechetika és pedagógia terén. így elsősorban gondolunk Dr. Marczell Mihály nyolc kötetre tervezett nagy pedagógiai munkájának legutóbb megjelent hetedik kötetére, «A nevelés művészeté»-re (Budapest, 1935. «Élet» kiadása. 283 1.), amelynek négy fejezetében a szerző nagy élettapasztalat és több évtizedes pedagógiai gyakorlat alapján foglalja össze a kisgyermek, a serdülők, az ifjúság és a felnőttek nevelésének eszményeit és eszközeit. Ugyancsak több kötetes nagy pedagógiát köszönhetünk Huszár Győzőnek, akinek «Neveléstan»-ából két újabb könyve fekszik előttünk : «Különös neveléstan» (Bpest. 1934. 542 1.) és «Tanítástan a népiskolák és tanítóképzők számára» (Bpest. 1934. 312 1.) A kötetek nemcsak címlapjukon viselik az ígéretet, hogy szerzőjük «a philosophia pereis alapján» épít, hanem az anyagfeldolgozás is valóban lépten-nyomon tanúskodik Aquinói Szent Tamás tanításának értékesítéséről. «A mai gyermek és a könyv» címmel (Bpest, Egyetemi Nyomda. 1936. 72 1.) Ujváry Lajos érdekes és minden hittanárra hasznos összefoglalásban ismerteti a magyar diák olvasmányait és gyakorlati tanácsokat is ad azok irányítására. Eleven irodalmi életről számolhatunk be az elemi iskolai hitoktatás körül is, ahol a gyakorlati munkában álló katecheták közül ■— akárcsak a külföldön, úgy nálunk is — többen is kísérleteznek új katekizmus-próbálkozásokkal vinni a megvalósulás felé a katekizmus-revízió nehéz kérdését. Ilyen tiszteletreméltó kísérlet pl. Vass János, keszthelyi hitoktató «Római katholikus hittan»-a (az elemi iskolák III. oszt. számára; Keszthely, 1936.), amelynek fő előnyét a katekizmus és biblia egyesítésében és a Márton Lajos által készített bőséges illusztrációban látjuk. Kenyeres Lajos, szentesi lelkész, «Katholikus élet» címmel (Szentes, 1936. 96 1.) az osztatlan és részben osztott tanyai iskolák
