Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyházi javadalombetöltés szabályozása a háború utáni konkordátumokban
KATECHETIKA, PEDAGÓGIA 77 und Grundlinien. Verlag A. Pustet, Salzburg. 270 1. Ára fűzve : 9 osztr. sill.) éppen azért tartjuk nyereségnek a már eddig is bőségesen termő területen, mert a két véglettől megóva magát a természet és természetfölötti szempontokat és eszközöket szerencsés szintézisben nyújtja. A helyes középutat egyébként másban is jól találta el : annak hangsúlyozott képviseletében, hogy a sexuális pedagógia nem jelentheti a nevelés területének önálló részét, hanem ha eredményt akarunk elérni, szervesen be kell azt soroznunk az össznevelés nagy egészébe. Az ifjúság lelki vezetői nagy haszonnal olvashatják az alapos lélektani és neveléstani ismereteken felépített, gyakorlati hasznos útmutatásokkal telített könyvet. Liturgiánk telve van a fény szimbolizmusával, lépten-nyomon szerepel benne az égő gyertya, — és mégis, előttünk is valósággal újdonságszámba megy, hogy a vallásos gondolatok mily kincsesházát rejti magában a liturgikus fény. A. Stonner kis füzete — «Der Lichtgedanke in der Hl. Schrift und in der Meßliturgie» (Paderborn. Schöningh. 1936. 126 1. Ära: 1-80 Mk) — ügyesen segít ezek megtalálásában. Beosztása : I. A fény, mint Isten teremtménye. II. A fény, mint Isten kinyilatkoztatása. III. Krisztus és a fény. IV. Krisztus országa és a fény. Mélyebb lelki igényű felnőttek között tartandó vallásos előadáshoz jó forrás. A hitoktatás liturgikus elmélyítését szolgálja Dina Schäfer könyve, «Liturgischer Religionsunterricht nach dem neuen Lehrplan» (325 1. 1934. Ben- ziger, Einsiedeln. Ára fűzve : 4-50 Mk.). A szerzőnő az iskolai hitoktatás kihatását a vallási élet alakítására elsősorban a liturgia nevelő értékének teljes fölhasználásával óhajtja előmozdítani. Ennek módszertani útjait és lehetőségeit bőséges anyagban tárja az olvasó elé, hogyan váltsák életre növendékeikben az istenfiúság és a «corpus Christi mysticum»-hoz tartozás fölemelő öntudatát. Korunk nyugtalan levegője kikezdi már az iskolás ifjúság idegzetét is. Ideggyönge ifjúság pedig könnyebben jut az aggályosság örömtelen területére, vagy legalábbis psychopathikus rendellenességeivel nehezíti a lelki nevelő munkáját. Az aggályosok lelki vezetéséhez eddig Müncker könyve («Der psychische Zwang und seine Beziehungen zu Moral und Pastoral», Düsseldorf, Schwan) nyújtott értékes útmutatást ; de a mos megjelent «Zur Psychologie der Skrupulanten» (Verlag Universitätsbuchhandlung, Freiburg, Schweiz, 1936.) már föltétlenül fölülmúlja. Szerzője — Dr. Gallus Jud — Szent Tamás bölcseletén állva építi föl a legújabb tudományos megállapításokat nyújtó könyvének két nagy részét : I. Die Symptome, II. Die Genese. Az olvasó a műből új megértést és új türelmet merít az aggályosok nehéz lelki gondozásához. Ugyanezt a célt szolgálja a valsi (délfranciaországi) jezsuita bölcseleti főiskola tanárának, Robert de Sinéty-nek tanulmánygyűjteménye, amely «Psychopathologie et Direction» címmel jelent meg (Paris. 1934. Beauchesne, 255 1.) és a szerzőt, mint a lélektan határkérdésének avatott tollú ismerőjét mutatja be előttünk.
