Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kárpáthy-Kravjánszky Mór, vitéz: A magyar király és királyné esztergomi kanonoksága
60 VITÉZ KÁRPÁTHY-KRAVJÁNSZKY MÓR mint Szent István az esztergomi egyház papsága között? E felvonulás előtt a káptalan az érsekkel és a királlyal együtt elénekelte a zsolozsma Tertiáját és amint az még ma is megvan a premontrei rend liturgiájában mint ősi káptalani hagyomány, utána rögtön nem a mise következik, de vasár- és ünnepeken a körmenet. íme, ezen a király is jelen van, mint a káptalanhoz hozzátartozó a maga teljes egyházi és koronás díszében. Csak e processzió után lép oltár elé az érsek, amikor szentmise alatt lehet, hogy a királynak is volt aktív szerepe. Ha nincs is adatunk erre nézve, feltehető joggal, ha a császárnak, a francia, szicíliai királynak joga volt Rómában, bizonyára joga lehetett az apostol-királynak is hivatalosan, tehát diakónusként hirdetni az evangéliumot a maga egyházában. A német király az aacheni káptalan tagja a koronázás után, a császár pedig a Szent Péteré Rómában. Igaz, hogy Szent Istvánt Esztergomban koronázták, tehát esztergomi kanonoknak kellett lennie, de a koronázás hamar átmegy a székesfehérvári egyházra, hiszen már 1. Endrét ott koronázzák. A székesfehérvári egyháznak és káptalannak ugyan az a szerepe, mint az aacheni Pfalzkapelle káptalanjának, vagy a velencei San-Marcónak, ellentétben a San-Pietro di Castellóval. így lett Székesfehérvár királyi káptalanná. Habár kezdetben az esztergomi káptalan dicselkedhetett királyi stallumaival, e kitüntető kanonokság hamarosan Székesfehérvárra mehetett át, még ha talán egy ideig az esztergomi egyház is kebelébe fogadta a királyi párt, amidőn az először látogatta meg az esztergomi egyházat a koronázás után. Ez ünnepélyes aktust királyaink és királynéink privilégium- és birtokadományozás által is meg szokták örökíteni. Mivel Gizella királynét is éppen úgy kenték fel krizmával, mint a férjét,1 ő is kiemelkedik az egyszerű hívők közül. Nem találunk analógiát a nyugati koronázásoknál, de bizonyos az, hogy a keleti egyház császárnéi egyházi ruhákban vannak ábrázolva, akárcsak a női szentek, — a jelenlegi koronázási paláston is király és királyné azonos ruhában van feltüntetve. így el lehet fogadnunk hitelesnek azt a hagyományt, hogy a királyné is résztvehetett királyi férjével együtt a káptalan kórusán. Ez a királyi kanonokság nem tarthatta magát sokáig, hiszen Kálmánnal uralomra kerülnek nálunk a gregoriánus reformok,1 2 a király kiszorul az egyházrendiségből, laicizálódik. Felicianus esztergomi érsek 1134-ben a királyt már csak nobilissimus rex-nek mondja,3 II. Béla már csak serenissimus et victoriosissimus rex,4 * habár magát ő secundum divinam dispositionem tartja királynak.6 Martirius érsek II. Gézát glo1 Váczy, cap. 10. 2 Hartwig, Die erste Epoche d. ung. Königstum, 116 stb. 3 Mon. Eccl. Strig. I. 85. 4 U. o. 88. 6 U. o. 97.
