Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája
A KAMATKÉRDÉS ERKÖLCSTUDOMÁNYI PROBLEMATIKÁJA 41 Ha a csereigazságosság keretében egy tulajdonban levő tárgy kétoldali! szerződés útján más kezébe kerül, ez történhetik véglegesen, vagy ideiglenesen. Az előbbi esetben az adás-vételi szerződésről, az utóbbi esetben, eltekintve a letétbehelyezéstől és a megbízástól, a kölcsönadásról, illetőleg bérbeadásról van szó. A kölcsönadás és bérletszerződés közötti különbség alapja voltaképen a használat céljából idegen kezekhez jutott tárgy benső természetében rejlő különbség. Van u. i. elhasználásra való tárgy (rés primo usu consumptibilis), amelynek közvetlen, azaz természetadta használata annak fizikai, vagy erkölcsi értelemben vett elhasználásával jár. A fizikai elhasználás azt jelenti, hogy a dolog használat közben természetes mivoltában megváltozik és így ugyanarra a célra többet fel nem használható. Pl. az elfütött szén és fa a használat által hamuvá válik, a táplálkozásra szánt ételből és italból a szervezetet épitő sejt lesz. Erkölcsi értelemben akkor használódik el valami, ha az általános értékelés szerint használat után ugyanarra a célra többé fel nem használható. Bár fizikai mivoltában megmaradt annak, ami volt, azonban a használat szempontjából vett tulajdonsága lényegesen megváltozott. Pl. az épületbe épített tégla és aurea in Lucae evangélium, sec. Luc., c. 6. Az opusculum de usuris in communi nem Szent Tamás műve, hanem tanítványáé, Aegidius de Lessines-é (1276—77- ből). L. M. Grabmann, Die Werke des hl. Thomas von Aquin, Münster, 1931 (Beiträge, XXII, 1—2), 352—353. Helyteleníteni kell, hogy August Knoll még mindig hivatkozik az Opusc. 73, de usuris-ra. V. ö. Der Zins in der Scholastik, Tyrolia, 1933, 13, 18. Szent Tamás felfogására vonatkozó irodalom : Anton Rietter, Die Moral des hl. Thomas von Aquin, München, 1858; Harry Hoertel, Thomas von Aquino und seine Zeit, Augsburg, 1846 ; Charles Jourdain, La philosophie de Saint Thomas d’Aquin, Paris, 1858, I ; Heinrich Contzen, Zur Würdigung des Mittelalters mit besonderer Beziehung auf die Staatslehre des hl. Thomas von Aquin, Kassel, 1870 ; Franz Walter, Das Eigentum nach der Lehre des hl. Thomas von Aquin und des Sozialismus, Freiburg in Br., 1895 ; Jos. Biederlack S. J., Zur Wirtschafts- und Gesellschaftslehre des hl. Thomas, Zeitschrift für kath. Theologie, 1896, XX, 583. skk. ; Wilhelm Hohoff, Die Wertlehre des hl. Thomas, Monatschrift für christliche Sozialreform, 1893, XV, 431 skk., 471 skk. ; Franz Schaub, Die Eigentumslehre nach Thomas von Aquin und dem modernen Sozialismus, Freiburg in Br., 1898; Max Maurenbrecher, Thomas’ von Aquino Stellung zum Wirtschaftsleben seiner Zeit, Leipzig, 1898 ; Edmund Schreiber, Die volkswirtschaftlichen Anschauungen der Scholastik seit Thomas von Aquin, Jena, 1913; Franz Zehentbauer, Das Zinsproblem nach Moral und Recht, Wien, 1920 ; Otto Schilling, Die Staats- und Soziallehre des hl. Thomas von Aquin, Paderborn, 1923; Friedrich Schrey- vogel, Ausgewählte Schriften zur Staats- und Wirtschaftslehre des Thomas von Aquino, Jena, 1923; Jos. Mausbach, Thomas von Aquin als Meister christlicher Sittenlehre, München, 1925 ; Aemilian Schoepfer, Der hl. Thomas von Aquin, Innsbruck, 1925 ; Selma Hagenauer, Das «iustum pretium» bei Thomas von Aquin, Stuttgart, 1931 ; Robert Linhardt, Die Sozialprinzipien des hl. Thomas von Aquin, Freiburg in Br., 1932 ; August M. Knoll, Der Zins in der Scholastik, Tyrolia. 1933.
