Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
HITTUDOMÁNY ÉS NÉPRAJZ 347 össze kell gyűjteni és fel kell dolgozni a megfelelő néprajzi anyagot, csak azután lehet azt a vallásos és a polgári nevelésben felhasználni. A gyűjtés és a feldolgozás irányításához viszont alaposan képzett, csak ezzel foglalkozó tanárok kellenek az egyetemeken,1 a hittudományi és egyéb főiskolákon, a tanítóképző intézetekben. A papság és a tanítóság, a jegyzők és a falu többi vezetőemberei számára néprajzi tanfolyamokat kell rendezni, a helyi folyóiratokat és lapokat ilyen irányú cikkek közlésére kell ösztönözni, az iskolák tantervében pedig helyet kell juttatni a vallásos néprajzi gondolatnak. A fentebb idézett magyar és német munkákban minderre részletes útmutatást találunk. így elérhetjük azt, hogy a néprajz a katolikus tudomány és nevelés egyik legjelentősebb tényezője legyen. Végére értünk szerény fejtegetéseinknek. Csak rövid és hiányos vázlat az, amit nyújtunk. Az egyes szakemberek könnyűszerrel kiegészíthetik. Hasznos is volna az egyes hittudományi ágak néprajzi vonatkozásait a maguk egészében részletesen kifejteni. Itt csak a legfőbb szempontokra utalhattunk : a vallásos néprajz ifjú tudományának legfrissebb eredményeire és célkitűzéseire iparkodtunk felhívni a figyelmet. Talán nagyon is sokoldalú és kissé zsúfolt képet adtunk, de az élet is ilyen. A vallásos élmény természete és a katolikus tudomány méltósága megkívánja, hogy az ilyen alapvetően fontos dolgokkal mélyrehatóan és egyben sokoldalúan foglalkozzunk. Karsai Géza 1 A katolikus egyetemi gondolat és a vallásos néprajz kapcsolatairól értékes gondolatokat ád Hanns Koren: Volkskunde als gläubige Wissenschaft. Salzburg, 1936 c. műve.
