Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Kontor Lajos: Az egyház és a papság szabadságjogai a háború utáni konkordátumokban
336 KONTOR LAJOS A papi funkció és a papi ruha védelme. Az Egyház nem rendelkezik karhatalommal, így adódhatnak esetek, amikor igényt tarthat az állami védelemre és a végrehajtó hatalom igénybevételére (privilegium canonis). Már a 1817. évi bajor s az 1855. évi osztrák konkordátum tartalmaztak erre vonatkozó rendelkezéseket s hasonlókat találunk a háború utáni bajor, lengyel, litván, olasz, német birodalmi és az osztrák konkordátumokban. A bajor konkordátum 1. pontjának 3. §-a csak általános rendelkezést tartalmaz, amikor a «hivatali kötelességeit teljesítő» pap részére az állam segítségét biztosítja. Határozottabb intézkedés van a lengyel konkordátum 4. pontjában. Eszerint a polgári hatóságok a következő esetekben nyújtanak segítséget az Egyháznak ítéletei és végzései végrehajtásánál : a) ha az Egyház valamely klérikust «letesz» vagy egyházi javadalmától megfoszt, avagy a papi ruha viselésétől eltilt, b) az állami törvények által elismert s egyházi célokra szolgáló díjak vagy szolgáltatások behajtásánál, c) a törvényben meghatározott egyéb esetekben. Ezenkívül a konkordátum 5. pontja a klérikusoknak «szolgálatuk» gyakorlása közben «speciális» jogi védelmet ígér. Mindezt kimondja a litván konkordátum 4. és 5. pontja is. Az olasz konkordátum 1. pontja a lelki szolgálat gyakorlása közben ígér állami védelmet a papságnak, «ahányszor arra csak szükség lesz». A német birodalmi konkordátum 5. pontja a papi szolgálatot végző klérikusnak azt az állami védelmet biztosítja, amit az állami tisztviselők élveznek. Ez a védelem az általános törvények szerint megilleti őket, akár személyükben, akár papi minőségükben sértik, avagy ha a hivatali tevékenységükben akadályozzák őket, sőt szükség esetén karhatalmi védelemben is részesülnek. Ez a rendelkezés honorálja a 119. kánonban előírt privilégiumot (ius ad reverentiam). Figyelemreméltó ez a rendelkezés azért is, mert amíg a bajor konkordátum (1) csak általánosságban ígéri meg a klérusnak az állami védelmet, itt a védelem részleteiben is körvonalazva van. A német konkordátum 10. pontja megtiltja az egyházi ruha viselését úgy a laikusoknak, mint azoknak a papoknak és szerzeteseknek, akik az Egyháznak az állami hatósággal is közölt rendelkezései alapján azt nem viselhetik s az állam az egyházi ruha jogtalan viselőjét a katonai ruha bitorlójával egyenlő mértékű büntetéssel sújtja.1 Az osztrák konkordátum 1. pontjának 3. §-a a bajor és az olasz konkordátum mintájára szintén az állam védelmét biztosítja a papságnak lelkészi hivatala teljesítése közben. * 1 Ez a rendelkezés egyezik az olasz konkordátum 29. és az osztrák konkordátum 21. pontjával.
