Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Iványi János: A földi baj az ószövetségi ember világszemléletében II

28 IVÁNYI JÁNOS mutatja az a kesernyés hang, mellyel a gazdagok jó módját és elkapa- tottságát rajzolja (4—12. v.): Fájdalmuk nincs. A jóléttől csak ügy feszül a hasuk. — Nem bántja őket a gond, nem fáradoznak, mint a többi halandó, — Nyak- ékességük a gőg, köntösük az erőszakosság. — A hájból kinő a gonosz­ságuk és szívük hajlama szerint cselekednek. — Szájukat végigjártatják az égen és nyelvük körutat tesz a földön. — Közben ezt hajtogatják : «Mit törődik vele az Isten! Tud-e egyáltalában valamit a Fölséges?» Lám, ilyenek az istentelenek — sóhajtja a zsoltáros — és mégis jólétnek örvendenek! «És én — hiába őriztem meg tisztán szívemet És mostam ártatlanságban kezemet ! Nap mint nap csapás alatt vonaglom, Nincsen reggel, hogy ostor ne sújtana reám.» (14. v.) íme újra a fájó diszharmónia ! A jelen zsoltár szerzője nem a masal-költő higgadt hangján böl- cselkedik (mint pl. a 37. zs. szerzője). A kiáltó igazságtalanság élesen belevág húsába-vérébe, és szörnyű lelkimardosás szülője lesz lelkében : «Kis híjjá, hogy meg nem botlott lábam ! Hajszálon múlott, hogy el nem csúszott lépésem.» (2. v.) Mennyire őszinte, közvetlen emberi hang ! Kétely támadt a zsoltáros lelkében. De nem az Isten igazságossága vált kétségessé előtte. Csak a bizonyosság kezdett meginogni szívében. Kétségeit hangosan ki sem meri mondani, hogy hűtlenné ne váljék az Isten fiaihoz. Tehát emberfölötti erővel kapaszkodik bele az Istenbe, hogy felszí­nen tudjon maradni, míg csak fel nem villan elméjében a megváltó gondolat (17. v.) : «iasr-j? «amíg be nem mentem az Isten mikdasím-jába. Ezzel a mikdásim szóval mind mai napig nem tudnak mit csinálni a szentírásmagyarázók. Wutz: miksêmê-t olvas (az arab : tőből : kiosztani ; v . ö. kiszmet = a kiosztott sors !) és ezt fordítja: Pläne Gottes ! Schmidt, Kessler, Franz Delitzsch tiszteletben tartják a masz. szöveg kifejezését és így fordítják le : «bis ich in Gottes heilige Hallen kam» : értik a jeruzsálemi szentélyt. Gunkel (Die Psalmen) a ‘'tSp'.’a szót olvassa ki a szövegből, mely csapdát jelent : «míg be nem hatoltam az Isten csapdáiba».

Next

/
Thumbnails
Contents