Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Karsai Géza: Hittudomány és néprajz
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 273 elején mondottuk — az eszközök használatában világosan lásson a lélek. Aki jól ismeri a lelki élet alappillérjeit és célkitűzését, az mindig liberális lesz az eszközök használatának megítélésénél, nem fogja az eszközöket a célnak a szükségességével a lelkekre ráoktrojálni, tág teret fog engedni az egyéniségnek, egyéni szükségletnek és nem fogja úgy összetéveszteni a célt az eszközökkel, hogy az eszközök használatának halmozásában lássa a lelki tökéletességet. Lelkipásztorok és lelki mesterek a vallásos nevelésnél és a tökéletességi élet tanításában és megoldásánál — különösen a női nemnél — többet törődhetnének a lelki élet és tökéletesség lényegével és célkitűzésével, miáltal a legnagyobb lelkipásztori buzgóság mellett is nem egyszer fékezőleg lépnének fel olyan lelkeknél, kik a tökéletességet az eszközök halmozásában látják. Tiefenthaler József. Irodalom — Literatur— Bulletin. I. I. Hazai irodalom. Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Vol. I. Budapestini, MCMXXXVII. A hazai és külföldi tudományos világ régóta hangoztatott óhajának tett eleget a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, amidőn a Magyar Tudományos Akadémia, a Történeti Társulat és Hóman Bálint kultuszminiszter szellemi és anyagi támogatásával árpádkori történelmünk legbecsesebb forrásainak, krónikáinknak és egyéb hasonló természetű kútfőinknek együttes kritikai kiadását megindította. Az eddigi kiadások ugyanis, melyek egyébként csak egyes kútfőkkel foglalkoznak, ma már nem felelnek meg a tudományos kritika követelményeinek, azonfelül nem tájékoztatnak a kútfőkön mintegy száz év óta végzett összehasonlító vizsgálódások eredményeiről, melyek abban a végérvényű megállapításban csúcsosodnak ki, hogy a különféle források egymásközt genetikus összefüggésben vannak és végső eredményben egy Szent Lászlókon közös ősforrásra vezethetők vissza. Az új kiadás jelentősége abban áll, hogy ezeket a különböző hiányokat minden tekintetben kiválóan pótolja. A megjelent első kötet Anonymus Gesta Hungarorumát, a Pozsonyi Évkönyveket, a Kézai-féle Gestát, a Zágrábi és a Váradi Krónikát, végül a XIV. századi magyar krónika kompozícióját tartalmazza. A források bevezető tanulmányai világos áttekintést nyújtanak az egyes források hátramaradt kéziratairól, kiadványairól, továbbá a vonatkozó tudományos vizsgálódások jelenlegi leszűrt eredményeiről. Az egész kiadást pedig egy forráskritikai tanulmány előzi meg, mely Hóman Bálint megállapításai alapján a középkori krónikáink elveszett közös forrásának létezését, Theologia. 18
