Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet. IV
AZ OKTATÁSÜGY A HÁBORÚ UTÁNI KONKORDÁTUMOKBAN 239 legalmente) nem lehetne abban a helyzetben, hogy a hittant rendes tárggyá tegye, ilyen esetben iskolatermek, fűtés és világítás biztosításával köteles legalább a magánhitoktatást lehetővé tenni.1 A bajor konkordátum 7. pontjának 2. §-a előírja, hogy a népiskolák, a középiskolák és a magasabb tanintézetek növendékeinek az egyházi főhatóságokkal egyetértőén megfelelő és elegendő alkalmat kell biztosítani vallási kötelezettségeik teljesítésére.1 2 A bajor konkordátum 8. pontjának 1. §-a az 1381. kánon értelmében az Egyháznak biztosítja az összes említett iskolákban a hitoktatás felügyeletét és vezetését.3 A 2. § pedig arra ad jogot a püspöknek és megbízottjainak, hogy ha a katolikus tanulók valláserkölcsi életében hátrányokat tapasztalnak, avagy nemkívánatos vagy helytelen befolyásolásukat állapítanák meg, különösen, ha vallási meggyőződésük avagy vallási érzelmeik a tanítás folyamán megsértetnének, az illetékes tanügyi hatóságnál kifogást emelhetnek, amely megfelelő intézkedést köteles tenni.4 Hasonló rendelkezést találunk az osztrák konkordátum pótjegyzőkönyvében. A lengyel konkordátum 13. pontjának 1. §-a szerint a főiskolák kivételével a hittan az összes nyilvános iskolákban kötelező tárgy, a hitoktatást az iskolai hatóságok által kinevezett hittanárok nyújtják, akiket azonban a püspök által javasolt személyek közül választanak ki. A tanítási anyag és a tanárok erkölcseit illetően az illetékes egyházi hatóságokat illeti az ellenőrzés joga. A nagyszemináriumok képesítése, a főiskolákat kivéve, minden nyilvános iskolában jogosít a hitoktatásra. (Ugyanezt kimondta a litván konkordátum is.) A litván konkordátum 13. pontjának 1. §-a az összes nyilvános és az államsegélyt élvező iskolákban (a főiskolákat sem veszi ki) kötelezővé teszi a hitoktatást. A tankönyvet az Egyház állapítja meg.5 6 (Ez a ren1 A konkordátumnak ezt a rendelkezését a weimari alkotmány 149. pontja tette szükségessé, amely szerint az ú. n. vegyes és a hitfelekezeti iskolákban (Gemeinschaftsschule, Bekenntnisschule) a hittan rendes tárgy, míg az ú. n. semleges vagy laikus iskolákban (bekenntnisfreie Schule, weltliche Schule, Weltanschauungsschule) a hittan fakultatív tanulható tárgy. 2 Ezt a rendelkezést megtaláljuk a litván (13), az olasz (36) és a német birodalmi (31) konkordátumban is. 3 Az Egyháznak a hitoktatás ellenőrzésére vonatkozó jogait kifejezetten elismerik a bajor (4—5), a lengyel (13), a litván (13), az olasz (36), a román (20), a badeni (11) és a német birodalmi (21) konkordátumok. 4 Ez a rendelkezés megfelel az 1381. §. 3. és a 469. kánonok eló'írásainak. A püspök megbízottja ilyen ügyekben a 469. kánon értelmében külön felhatalmazás (delegatio) nélkül a plébános. 6 Az Egyháznak azt a jogát, hogy a hitoktatás könyveit megválaszthatja, már az 1855. évi osztrák konkordátum 7. pontja elismeri s ezt a rendelkezést átvette a legtöbb XIX. századbeli konkordátum. A háború utáni konkordátumok közül a litván (13), az olasz (36), a román (20) és a német birodalmi konkordátum (21) rendelkezik az Egyház tankönyvkijelölési jogáról.
