Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
190 IRODALOM — LITTERATUR BULLETIN teremtett világban és főleg a szabadakarattal bíró teremtmények irányításában. Külön fejezetben szól a szabadakarati tények isteni előretudásáról. A jeles szerző alapos ismerője Szent Tamás munkáinak. Előadásmódját világos okfejtés, meggyőző erő jellemzi. Az igazi tudós szerénységével és nyugodtságával adja elő nézeteit. Ellenfeleinek érveit gyakran cáfolja, de nevüket nem említi. A szerző kétségtelenül nagy szolgálatot tett mélyen járó, kutató munkájával az igazság felderítésének és a dogmatikai tudományszaknak, melynek több évtizeden keresztül nagyhírű tanára volt az innsbrucki egyetemen. Pelró József. A. Ehl-J. Creusen S. J.: Direction Spirituelle des Religieuses. Museum Lessianum-sorozatból. Bruxelles, 1936. 4. r. 349 o. Az Offheim-i német plébános «Schwesternseelsorge» c. kitűnő könyvének fordítása Creusen szerkesztő, jezsuita páter tollából. A német első kiadás 1923-ban, a második — melynek fordítása ez a mű — 1925-ben jelent meg, közben angol és holland nyelvre is átültették, ami eléggé bizonyítja a könyv értékét. Francia nyelvre egyébként se fordítanak német könyvet ok nélkül s Creusen páter nyíltan elismeri, hogy a gyakorlati teológiai német irodalom jóval gazdagabb a franciánál. A francia (beleértve a belgát is) katolikus vallásos irodalom ereje ma is a misztikus teológia, mely szinte ontja a hatalmas köteteket. A munka nagy tapasztalattal, az aszkétikus és lelkipásztori teológiai irodalom gazdag felhasználásával íródott. Tárgyánál fogva és tartalmának kimerítő terjedelmével úttörő és hézagpótló, mert rövidebb tanulmányokat és cikkeket leszámítva, hiányzott a modern teológiai irodalomban a munka témájának szakszerű, tudományos és kimerítő feldolgozása. A Codex Juris Canonici meglehetősen kitágította a szerzetesnők szabadságának határát a lelkivezető megválasztásának tárgyában. A könyv erre különös tekintettel van, sőt a legnagyobb gonddal —- egy külön függelékben — böngészi össze a kódex összes idevágó rendelkezéseit. Ehl figyelembe veszi a női kedély sajátosságát épúgy, mint a szerzetesi szabályoktól adott különleges helyzetet és ezek szemmel tartásával fejti ki, hogy minő teológiai, aszkétikus, lélektani qualitásokkal kell bírnia a szerzetesnők lelkivezetőjének. A lelkikezelés általános elvei után a főbb eszközök taglalását kapjuk, majd a zárdalelkek speciális igényei és problémái (noviciatus, hivatás, fogadalom, misztikus hajlam, gyakori lelkibetegségek, elöljárókhoz való viszony, külső élet) okos kielégítésére, ill. megoldására ád bőséges irányításokat. A munka hasznos minden lelkipásztornak a vallásos női lelkek pasztorá- lására, hasznos a szerzetesnőknek abból a szempontból, hogy mit várhatnak és kaphatnak állandó gyóntatójuktól, szükséges azonban minden pap számára, kire szerzetesnők lelki vezetését bízott a főpásztora. Tiefenthaler József.
