Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Rónay György: Monoszlói András
170 RÓNAY GYÖRGY seiről, melyekkel a szent szövegek alapján a képtisztelet ellen vannak ; a képtisztelet helyességének bizonyítása a szentírásból és szentatyákból. 1600-ban jelent meg, Pethe Mártonnak dedikálva, De gratia ac libero arbitrio hominis et de voluntate Dei. Tartalma : mi a szabad akarat és hány módon vétessék ennek nevezete a szentírásban ; a szabadakarat ellen támadt eretnekségekről ; ellenvetések és feleletek, melyekkel rontani akarják az emberben az eretnekek a szabadakaratot ; az Isten rólunk való gondviseléséről ; a malasztról, mi a malaszt, hány néven neveztessék, milyen szükséges az igazulásra az ember munkálkodó szabadakarata mellett ; a malasztnak az írásban való különbségéről ; az ingyen adott malaszt mi és hány ágazata van ; az Isten malasztja nem a természet erejéből adatik ; hogy járul a malaszt a szabadakarathoz, a szabadakarat is milyen segítségére van a malasztnak ; a szabadakarat bizonyítása az írásból és a szent doktorokból ; Isten nem oka a bűnnek, az ember maga vétkezik ; Calvin és mások ellen bizonyítása ennek ; az ellenvetések megfejtése, hogy Isten nem oka a bűnnek ; ennek bizonyítása a szentírásból. Közben, 1593-ban még egy latin nyelvű műve jelent meg, Brevis ac catholica confutatio a galántai gyűlés határozatai ellen. Ezt is Fejér- kövinek ajánlta. Hét artikulusa : quod non panis, sed verum, ac reale corpus Christi sumatur in Eucharistia, absque materia et substantia panis ac vini ; quomodo S. Irenaeus fateatur rem terrenam ac coelestem inesse Eucharistiae Sacramento, ac de sensu gemino verborum S. Irenaei: sextum caput Joannis non spiritualiter, prout contendunt Sacramentarii, sed vere ac ad litteram intelligitur de reali manducatione corporis Christi ; quod etiam infideles ac peccatores vere sumant Sacramentum corporis Christi, sicut et Judas proditor sumpsit verum corpus Christi in coena ; Sacramenterios nepharie denegare miseris infirmis corpus Salvatoris ; solemnitas nuptiarum a Christianis diebus Dominicis, ac festivis, legitime ac pie celebratur : contra novam ac impiam asserta- tionem Sacramentorum. Maradtak ezenfölül, mint már említettük, kéziratban is egyházi értekezései. így Tractatio in primam partem secundae partis Thomae, 1577 ; Tractatus de libero arbitrio hominis (talán a De Gratia egy részének kézirata?) ; Quaestio 25 de Indulgentiis; Disputatio scholastica de Indulgentiis; De jubileo et Indulgentiis, 1600.1 Kérdés ezekután, hogy milyen viszonyban volt a trienti zsinatban gyökerező neoskolasztikus szellemmel. Mint láttuk munkái tartalmából, a klasszikus katolikus teológiai álláspontot vallotta s azt is tudjuk, hogy Rómába el akart menni, útlevelet is kapott, azt azonban nem tudjuk, hogy valójában elment-e. Fönt említett Szent Tamás kommentárja 1 Knauz i. m. 197. 1.
