Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)

Ibrányi Ferenc: A kamatkérdés erkölcstudományi problematikája

124 IBRÁNVI FERENC mozgalom egyik megalapítójának, vagy, amint Lueger nevezte, Alt- vater-ának : «Der Zins... ist der Angelpunkt der ganzen sozialen Frage».1 Hogy milyen álláspontot foglalunk el a kamattal szemben, attól függ a kapitalizmussal szemben való elvi állásfoglalásunk. Hiszen ameny- nyiben a tőkés gazdasági rend szükségképen és lényegesen forgalmi és hitelgazdaság, annyiban a kamatvételben, mint bölcseleti értelemben vett sajátosságban a kapitalista gazdasági rend a maga benső tartalmát fejti ki és mutatja be. Kettős elvi álláspont jöhet különösen figyelembe. Vagy azt mond­juk, hogy a tőkés gazdasági rend, mint ilyen, gyökerében és egész benső szerkezetében erkölcsileg romlott és elvetendő. Vagy pedig a tőkés gazdasági rendet a maga benső és lényeges mivoltában egy fejlett, magas­szintű gazdasági rendnek tartjuk, amelyet ebből a szempontból erkölcsi­leg elsősorban igenelnünk kell, hozzátesszük azonban, hogy ez a konkrét tőkés gazdasági rend, ügy ahogy esetleges, időtől adott formákkal kap­csolatban volt tegnap és van ma, kiigazításra szorul. Mert hogy a gazda­sági életben baj van, az bizonyos. Általános társadalmi és gazdasági káoszban élünk. A társadalmi szakadásokat, gazdasági repedéseket jótékonysági akciókkal, kongresszusokkal, szükségrendeletekkel, gaz­dasági autarkiával, fizetésredukciókkal, munkanélküli segélyekkel, inségmunkákkal, adóságrendezésekkel, aranyalapról való letéréssel,kötött devizagazdálkodással stb. nem győzzük eléggé betömni és ideiglenesen foltozni. Az a fő kérdés, hogy hol van a baj. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a művelt kato­likus világ teljesen tájékozatlan azt illetőleg, hogy a kapitalista gazda­sági renddel kapcsolatban milyen álláspontot kíván tőle az erkölcsi rend és különösképen az a természetfölöttileg is kiegészített és biztosított erkölcsi rend, amelyet a katolikum képvisel. Észre kell vennünk, hogy ma jórészt tőkeellenes és főkép a kapitalizmussal elvileg ellenséges köz­hangulatban élünk. Ez alól az ű. n. keresztény-szocializmus beállított­sága sem kivétel. A levegőben van még a Prohászkán keresztül hozzánk is eljutott Vogelsang-féle szociál-romantikus gondolat. Vogelsang saj­nálta, hogy az Egyház a kereszténytelen és erkölcstelen általános gazda­sági berendezkedés miatt kénytelen volt a gyakorlatban a kamattilal­mat szimbólumává vékonyítani annak, ami volt és ami jobb időkben lesz.1 2 A különvéleményeiről ismert grazi egyetemi pap-tanár, a volt germanikus Üde azt vallja, hogy a kapitalizmus nem más, mint kamat­gazdaság és éppen azért, mint gazdasági rendszer, erkölcstelen : «... der Gewinn aus dem Darlehensvertrage als solchem ist unter allen Umstän­den als Wucher zu bezeichnen. Er stellt eine ungerechte Aneignung frem­den Eigentums dar. Darum ist der Kapitalismus, weil wesentlich Zins­1 Karl von Vogelsgang, Zins und Wucher, Separatvotum, Wien, 1884, 27. 2 Karl von Vogelsgang, Zins und Wucher, u. o. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents