Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Balanyi György: Pázmány Péter és a papnevelés
PÁZMÁNY PÉTER ÉS A PAPNEVELÉS 117 így a tervbe vett három szeminárium közül csupán a harmadik, a nagyszombati valósult meg. De ez sem annyira a zsinati atyák nagylelkűségéből, mint inkább Pázmány kifogyhatatlan bőkezűségéből. Míg ugyanis a zsinaton résztvett főpapok mindössze 739 forint évi összeg fizetésére kötelezték magukat,1 addig Pázmány ezreket és ezreket áldozott rája. így mindenekelőtt a kanonoksoron megfelelő házat vásárolt számára, azt tetemes költséggel újjáalakíttatta és nem kis áldozattal adómentesítette. Azután II. Ferdinánd királytól kieszközölte a Pozsgai János választott boszniai püspök halálával megüresedett budafelhévízi prépostság javainak átengedését. «Magyarországon — írja kérő levelében — olyan nagy a hiány papokban, hogy még akkor sem lenne elég belőlük, ha kétszer annyian volnának, mint ahányan a valóságban vannak. Én ugyan minden tehetségemmel rajta vagyok, hogy minél több ifjút neveljek az egyházi pályára ; mivel azonban a szükség felülmúlja erőimet, Felséged trónusához fordulok és kérem Felségedet, hogy kegyeskedjék anyagi megterhelés nélkül támogatni törekvéseimet.»1 2 De még ez sem volt elegendő, ezért Pázmány a saját zsebéből felajánlotta a liszkai tizedek évi ezerötszáz forintot kitevő bérösszegét. Ilyen nagylelkű felkarolás mellett a Szent István király nevét viselő új szeminárium már az 1631. évben megkezdhette működését. A jún. 29-én kiállított alapítólevél értelmében az intézet vezetése szellemi és anyagi tekintetben egyaránt a káptalant illette, természetesen az érsek felügyeleti jogának fenntartásával. A közvetlen igazgatással megbízott kanonoknak bent kellett laknia a szemináriumban és minden negyedévben jelentést kellett tennie a káptalannak. Az intézetbe csak olyan kifogástalan származású és komoly igyekezető ifjak voltak felvehetők, akik tanulmányaikban már legalább a szintaxisig jutottak és akik esküvel kötelezték magukat, hogy az egyházi pályán kitartanak. A jelöltek előadásra a jezsuita kollégiumba jártak és hogy annál nagyobb buzgósággal adják magukat a tanulásra, hétköznapokra felmentést nyertek a kórus kötelezettsége alól. Időbeosztás, vallásos gyakorlatok és fegyelmi büntetések tekintetében a Pázmáneum házirendje volt irányadó.3 Az új papnevelő közelebbi rendeltetését a következőkben körvonalazza Pázmány : «Bár a növendékek számát nem tudjuk és nem is akarjuk előre pontosan megszabni, mégis kérjük a tisztelendő káptalant, hogy igyekezzék minél számosabb kispapot nevelni. A növendékek ellátása és ruházata lehetőleg egyszerű legyen úgy, hogy ha máshová találjuk őket küldeni, ottani ellátásukat jobbnak találják az itteninél. Nekünk ugyanis az a szándékunk, hogy aki tehetségesebb és erényesebb 1 A földvári, váradelőfoki és szentháromsági apát, úgyszintén az egri kisprépost csak saját személyükre vállalták a fizetést. Péterffy i. m. II. 310. 1. 2 Hanuy i. m. II. 154. 1. 3 Hanuy i. m. II. 196. s k. 1.
