Theologia - Hittudományi Folyóirat 4. (1937)
Schütz Antal: Szűz Mária egyetemes kegyelemközvetítése
SZŰZ MÁRIA EGYETEMES KEGYELEMKÖZVETÍTÉSE.1 Tétel. Szűz Mária megdicsőült állapotában minden kegyelem közvetítője. Valószínű nézet. Tételünket világosan tartalmazzák és használják az utolsó két emberöltő óta ünnepélyes pápai megnyilatkozások; úgymint XIII. Leó «Iucunda semper» 1891 ; X. Pius «Ad diem illum» 1904; XV. Benedek 1921-ben engedélyezte a «minden kegyelem közvetítőjének» ünnepét (v. h. a Jóhalálról nevezett Boldogasszony társulatához írt levelét 1918) ; XI. Pius «Miserentissimus Redemptor» 1928. A tétel sajátos dogmatikai jellege kívánatossá teszi, hogy tárgyalásában szokásos menetünkkel szemben először a tartalmi mozzanatokat tisztázzuk, és csak azután kísértsük meg a pozitív igazolást. Magyarázat. A tétel kimondja, hogy Szűz Mária megdicsőülése óta minden kegyelem, akár megszentelő, akár segítő, akár az Egyházban, akár az Egyházon kívül, úgy jut el azokhoz, akiknek szánva van, hogy Szűz Máriának része van kiosztásában ; semmiféle kegyelem őt meg nem kerüli útjában. Nem mondja és nem mondhatja azonban, hogy a kegyelem közvetítésének üdvtörténetileg és dogmatikailag megállapított más föltételei és közvetítői, nevezetesen az Üdvözítő közvetítő hivatása, a szentségek, az Egyház és a szentek közbenjárása, akárcsak egy esetben is kikapcsolódik, úgy hogy szerepüket Szűz Mária közvetítése veszi át. Ebből döntő jelentőségű módszeri következmény foly : Szűz Mária egyetemes kegyelem-közvetítésének jellegét úgy kell meghatározni, hogy zavartalan összhangban legyen a kegyelem-közvetítés más tényezőivel, s azoknak sem hatásosságát, sem hatékonyságuk jellegét ne csorbítsa. Evégből mindenekelőtt három kérdést kell tisztáznunk: 1. Hogyan viszonyúk Szűz Mária egyetemes közvetítése Jézus Krisztusnak egyetlen közvetítő szerepéhez ; 2. milyen jellegű ez a közvetítés ; 3. hogyan lehetséges? Csak azután lehet eldönteni a ténykérdést. 1 Szemelvény a szerzó' magyar Dogmatikájának 2. (bővített és átdolgozott) kiadásából, mely szeptemberben jelenik meg a Szent István-Társulat kiadásában. — Tételünknek bizonyos időszerűsége van, amióta XV. Benedek Mercier bíboros útján körkérdést intézett a püspökökhöz definiálhatósága ügyében. A bő irodalomra nézve 1. L. Leloir: La médiation mariale dans la théologie contemporaine 1933. Theologia. 7
