Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Bendefy László: Az ázsiai magyarok megtérése. Jeretány országa
AZ ÁZSIAI MAGYAROK MEGTÉRÉSE 347 Volga torkolatától délre a Kuma-Terek vízvidékéig.1 A malchayták a Malka (Malcha) folyó vízvidékén lakó, valószínűleg az alánokkal rokon nép voltak. A Malka pedig a Terek utolsó és legnagyobb, 200 km hosszú mellékfolyója a kaukázusi Terekvidéken. Torkolata Jekaterino- grádnál van. Nehéz elképzelnünk, hogy akkor, amikor az id. levél egyrészt az alánokat és malchaytákat említi, másrészt a távoli Magna Hungária magyarjait is emezekkel egy alkalommal sorolná fel. De ezt a feltevést már maga a levél szövege is megcáfolja a következőkben : «... minden keresztény magyarnak, malchaytának és alánnak üdvözletünket !... Titeket, kiket (az Égi Magvető) elárasztott az igaz hit világosságával, oda helyezett közéjük . . .» stb. Ezek a sorok kizárják, hogy az ethilmenti magyarokról lenne szó. Nem is vonatkozható e levél más magyarokra, csakis a Kuma partján álló Magyar vagy Madzsar város — annakidején kétségkívül tartomány — vér szerint is magyar lakosságár a.2 Magyar várost (a mai Ulu Magár és Kicskine Magár) a Szassza- nidák dinasztiájából való Anusirván perzsa király a VI. század derekán (528 körül) építtette. Máig is megvan e két helység : Nagy-Magyar, mintegy 1000 lakossal, a Kuma folyó balpartján magas fensíkon, hatalmas kunhalmok (kurgánok) által körülvéve s tovább ÉK felé mintegy 25 km távolságban Kis-Magyar, ugyancsak a Kuma balpartján, a nép- vándorlásra emlékeztető rengeteg sok kurgánnal a határában. A kettő között a mai Poksinoi falu régen Közép-Magyar nevet viselt. Mindhárom a Terek kormányzóságban van, nem messze a Kaspi tengertől, Asztrakántól. Nagy-Magyart az oroszok Szventa Kreszta-nak (Szent Keresztnek) hívják, de régi Madzsar neve még most is él a köztudatban és a hivatalos névtárban is szerepel, külvárosát (ahol a régi Magyar város állott) Régi-Magyarnak nevezik. A régi Kis-Magyart (melyet a tatárok Kicskine Magyarnak neveznek) az oroszok Burgon-Magyarnak hívják, mert földesura, Skarzinski, burgundi szőlőt ültetett határán. 1319-ben még kolostoruk volt itt a ferencrendieknek. A város 1400 táján rombadőlt és csak 1728-ban építették újra. 1808-ban Klaproth, 1829-ben hazánkfia, Besze János és 1895-ben a Zichy-expedíció tagjai e városok romjaiból csak nagyon keveset találtak. A föld alól kikerülő festett zománcos téglák emlékeztetnek a régi Magyar város keleti műízlésben épült emlékeire. Néhány mérföldnyire tovább a Volga felé egy sós tavat Magyar-tónak hívnak. Ez is azt mutatja, hogy ezeken a Kuma- vidéki pusztákon a népvándorlás idejében magyarok laktak. Turgaiban, a kirgizek földjén, az Ural folyó mellett is van egy városrom, amelyet a kirgizek Madzsarnak neveznek.3 1 Bendefy id. m. és Hóman-(Szekfü) id. m. I. kt. 2 V. ö. Golubovich id. m. 357. o. utolsó soraival. 3 Márki S. «Magyar (Madzsar)» címszó a Rév. Lex. XIII. kt.
