Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szörényi Andor: Az ószövetségi imák közötti hasonlóság okai
IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN 93 adottságoknak gnoseológiai vizsgálatával tesz eleget. E területeken a legújabb tudományelméleti vizsgálódások alapján igazolja Engert, hogy a megismerés mindig tárgyi tájékozódású folyamat, az igazságnak csak az objektivizmus magyarázata szerint van elfogadható értelme. A kötet érdeme, hogy a modern ismeretelméleti kutatásokkal egy problémasíkra emelkedve juttatja érvényre az aristotelesi reál-idealizmus szempontjait. Kecskés Pál. Dr. Placidius Hülster O. Cist.: Codicis luris Canonici Interpretatio Authenica seu Collectio Responsorum Pontificiae Commissionis ad Codicis canones authentice interpretandos, quam confecit et indicibus adornatam edidit. 8 °. 48 1. Paderborn 1928. F. Schöningh. Supplementum I. 1928—1931. 8 ° 12 1. Paderborn 1932. F. Schöning. Három év sem választ el bennünket attól, hogy az új kódex hatálybalépésének 20. évfordulóját ünnepeljük. 1918 pünkösd vasárnapja óta eltelt idő alatt az egyház törvénykönyvének hivatalos magyarázatára számos alkalom nyílott. A római jogból ismeretes, hogy Justinianus compilatióját örökérvényűnek szánta (leges nostras, in omne aevum valituras. Const. Zanta. 25. §.) holott a legtökéletesebb kódex sem zárja le a jogfejlődést, az életviszonyok változása a jog részéről nem lehet közömbös. Az egyházjog vigens disciplina, amely az élettel szoros kapcsolatot tart és az újabb esetek felvetődése nyomán tovább fejlődik. A kódex hiteles magyarázatára rendelt bíboros bizottság a hozzáterjesztett kételyek (kétségek) tárgyában adott responsumait a Szentszéknek hivatalos lapjában, az Acta Apostolicae Sedisben teszi közzé. A nagy érdeklődésre számot tartó döntések irodalmi feldolgozását többen megkísérelték (Hilleng, Perez, Sartori, Cimetier) mégis örömmel kell üdvözölnünk a marienstatti cisztercita fenti munkáját, amely supplementumával együtt 1931-ig tartalmazza a cardinalis commissio munkájának eredményét. A gyűjtemény időrendi sorrendben adja a dubiumokat és a bizottságnak, valamint elnökének, Casparri cardinálisnak azokra vonatkozó responsumait. A munka elején az államtitkárság 1917 aug. 20-án kelt De praescriptis aliquorum codicis canonum nem egészen idetartozó rendelete, valamint a bíboros bizottságot létesítő Cum iuris canonici motuproprio helyesen iktatott szövege található. A könyvecskét két index zárja be. Az egyik a comissio üléseit és az A. A. S. közzétételi számát tűnteti fel kronologikus sorrendben (Index sessionum), a másik kódex rendszerében nyújt áttekintést arról, hogy a responsu- mok, mely canonra vonatkoznak. (Index canonum.) Az utóbbi index a mű használhatóságát nagyban növeli, bár azért a tárgymutató nem ártott volna. A collectióból kitűnik, hogy a döntések főleg a személy és a dologi jog területére vonatkoznak. A bíboros bizottság munkájára világot vet az a tény, hogy közel 15 év alatt 30-on felüli számban megtartott plenáris ülésen 150-nél több responsumot adott. A praktikus célt szolgáló magángyűjteményt bátran lehet a Codex luris Canonici kiegészítésének tekinteni. Móra Mihály.
