Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Szijártó Nándor: Egy középkori misekönyvünk. III.
BETLEHEMES MOZGALOM MAGYARORSZÁGON 371 mányelmélet romjain emelkedő új tudományeszmény (lásd egyelőre Prohászka mint akadémikus 16 kk. lap) a «törvény»-en tájékozódó tudományosságtól megint visszatér a «forma» birodalmába. S ha itt az új tudományelmélet a legjelentősebb ponton találkozik velünk, egyenest fegyvertársunk lesz azzal a vészes hamarsággal elharapódzó biologizmussal szemben, mely a tudománynak csak mint életfunkciónak ád helyet, s tagadja és támadja a különértékű és öntörvényű tudományosság eszményét. Kár és a teológiai föladat számára is handicap, hogy nincs ezideig általános tudományelméleti standard-work-ünk. Ebben is bajtársak a bölcselő és teológus tudományteorétikus : ex parte cognoscimus. Schütz Antal. Betlehemes mozgalom Magyarországon. Széles körök érdeklődésére számító felhívás jelent meg a Ferences Közlönyben. Schwartz Elemér egyetemi tanár jelenti ott be, hogy a múlt több sikertelen kísérlete után újra megindítja hazánkban a karácsonyi szent jászoly kultuszának szervezetbe tömörített mozgalmát. Közli egyúttal a szervezet provizórikus elgondolását, továbbá, hogy a «betlehemesek»-nek, akik rendes és pártoló tagok lehetnek (évi 2, illetve 1 P tagdíjjal), időszaki lapjuk is lesz : «A Betlehem». A tagok idei karácsonykor már egy művészi papír-betlehemet is kapnak ajándékba. Hihető, hogy ez a megmozdulás, amely most először fogja meg nálunk is a kérdést szervezet (egyesület) formájában, sikerrel jár és eléri célját, amely nem más, mint a végső gyökereiben amúgy sem keresztény eredetű és ma már, miután nem-keresztényeknek is kezd «közkincsévé» válni, minden keresztény jellegéből kikopott karácsonyfa kereszténnyé tétele azáltal, hogy a betlehemesek révén alája óhajtja varázsoltatni a megtestesülés szép szimbólumát : a szent jászolyt. Csak helyeselni lehet, hogy a mozgalom csak újra kereszténnyé kívánja tenni a karácsonyfát és nem tövestől kivágni. Bár Európa többi részein a karácsonyfa sokkal rövidebb múltra tekint csak vissza, mint a betlehemi jászoly, nálunk 6 a nagyobb életkorú, sőt eddig ő dominál kizárólagosan s uralmát teljesen megdönteni az új mozgalomnak nem lehet, nincs is szándékában. Ilyen radikális, de eleve kilátástalan offenzívára nem gondoltak ott sem, ahol a szent jászoly kultusza meggyökeresedett, megbecsült kincse a népnek. Ez a kultusz két nyelvterületen intenzív : olasz és német földön. Kultuszának a karácsony fölséges misztériumának központjába állítása — harc árán — is csak utóbbi területen volt szükséges, mert a karácsonyfa saját- lagosan német eredetű. A német ethnikum keretein kívül igazában csak nálunk honos. Olaszországban nem ismerik, következésképen itt a szent jászoly kultusza a S. Maria Maggioreban drága kincsként őrzött eredeti betlehemi jászoly inspirációjából és Assisi Szent Ferenc grecciói miséjének romantikájából folyamatos hagyománynak örvend, amelyet külső erőszak sohasem zavart 24*
