Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Ivánka Endre: A nestorianizmus és a monophysitizmus szellemtörténeti háttere. I
L legjellemzőbb az a tény, hogy egy szír költő még az V. században is Antiochiát «a görögök szép városának» nevezi,1 és Chrysostomus Szent János egyik homiliájában azt mondja az Antiochia kapui előtt élő földmívesekről, hogy «ez a nép, bár más nyelven beszél, mint mi, velünk egy hitet vall».2 Az antiochiai patriarkátus hittérítő működését jellemezve Harnack pedig azt mondja (Mission ... II. 134.) : «Das war die Eigenart des antiochenischen Oberbischofs in älterer Zeit, daß er, für die Mission interessiert und sogar bis Mesopotamien blickend, nur für die Verbreitung des griechischen Christentums Sorge trug oder doch wenig für die Pflanzung eines national-syrischen Christentums getan hat. Hier trat Edessa ein». Mindezeket figyelembe véve, joggal felvethetjük azt a kérdést, hogy szabad-e egyáltalában tipikusan egyiptominak vagy szírnek tekinteni egy olyan szellemi mozgalmat, mely kimondottan az illető ország görög fővárosából indul ki. Ezt a problémát tehát az alábbiakban külön-külön úgy a nestorianizmus, mint a monophysitizmus szempontjából is kell tárgyalnunk. ANTIOCHIA. a) A nestorianizmus Nestorius előtt. Ami a nestorianizmust illeti, tény, hogy Nestorius maga szír ember volt. Más források szerint perzsa lett volna. (Bardenhewer. IV. 74.)3 Ez azonban még nem jelent sokat. Voltak más szír emberek is abban a korban — főleg Antiochia környékéről származó szírek azonban — mint gabala-i Severianus és ptolemais-i Antiochus, kik nemcsak az antiochiai görög műveltség felé gravitáltak, hanem egyenesen a fővárossal, Konstantinápollyal, keresték a kapcsolatot és ott léptek fel mint közkedvelt alkalmi szónokok (Bardenhewer. III. 363.) ugyanabban az időben, amikor a császárváros a híres és szentéletű görög származású antiochiai hitszónokot, Chrysostomus Szent Jánost, még érsekké is választotta (398-ban). Az a körülmény, hogy 428-ban Nestorius-szal ugyanez történt — a híressé vált antiochiai hitszónokot konstantinápolyi érsekké választatta meg II. Theodosius császár (Bardenhewer. IV. 74.) — bizonyítja legjobban, hogy ő is az antiochiai görög kultúra légkörében élt és Konstantinápoly felé gravitált. Nem a származása, A NESTORIANIZMUS ÉS A MONOPHYSITIZMUS 33 1 Antiochiai Izsáknak nevezik őt a kéziratok (Harnack, Mission II. 133.), bár bizonyos, hogy e név alatt három különböző személy rejlik, két mono- physita és egy katolikus szír. Mind a három nem antiochiai születésű, hanem Edessából, illetve Amidából jött Antiochiába. (Bardenhewer. IV. 404.) 2 Harnack, Mission. II. 133. 3 Ez valószínűleg úgy értendő, hogy a szülei Perzsiából menekült szírek voltak. Ez okból nevezték «perzsa bölcs»-nek a szír Aphraatest is, «perzsa iskolának» Szent Ephremnak 363-ban perzsa területről római területre, Nisi- bisről Edessába áthelyezett theologiai iskoláját. Theologia. 3
