Theologia - Hittudományi Folyóirat 3. (1936)
Petró József: Az imádás fogalma a mai magyar protestáns teológiában
220 PETRÓ JÓZSEF parancsolja, azt indokolatlannak, Istennek nem tetszőnek s mint ilyent, bálványimádásnak tartja, bármennyire is javallja és sürgeti már a természet szava és a jóérzés is ezt a tiszteletet. Pázmány joggal helyteleníti a bálványimádás szónak ilyen szokatlan használatát, hisz erre sem a Szentírás, sem a régi keresztény írók, sem az ősegyház szóhasználata semmi alapot sem szolgáltat. A helytelen istentisztelet és a bálványimádás fogalmai között óriási űr van, úgyhogy ezt a két fogalmat egybefogni, egymással felcserélni semmiképpen sem lehet. Szent Pál fogadalomból lenyiratta a haját. (Ap. csel. 18. 18.) Ez nem volt megparancsolva a Szentírásban, de azért mégsem mondjuk, hogy Szent Pál e tettével bálványozást követett volna el. A gazdag ifjúnak, aki minden parancsolatot gyermekkorától megtartott, az Úr azt tanácsolja, hogy adja el mindenét. (Mk. 10. 21.) Ha az ifjú ezt megtette volna, bár nem volt rá parancsolat, mégsem követett volna el bálványozást. Tehát még ha helytelen volna is a szentek tisztelete, akkor sem volna az bálványozásnak nevezhető. Kálvin egyébként nagyon gyakran használja a bálványimádás szót, de legtöbbször olyan dolgokról mondja azt, amik csak átvitt értelemben nevezhetők bálványozásnak. így a természetes istenismeretet is azonosítja a bálványimádással.1 Sőt szerinte «az ember szelleme úgyszólván örökké bálványokat gyártó műhely».1 2 Ilyen értelemben veendő, mikor «természetimádat»-ról, «önimádatáról, «vakszerencsé»- ről, «végzettről beszél.3 A protestánsok általában ma is igen szeretik a bálványimádás szót használni. Rácz Kálmán pl. idézett apológiájában a következő témákról szól : «a Mammon bálványimádása», «a test bálványozása», «az állam mint bálvány», «a nemzeti bálvány», «a nacionalizmus bálványimádása», «az internacionalizmus bálványimádása», «az osztályérdek bálványa».4 * Ilyen értelemben beszélnek azután a protestánsok a szentek «imádásáról» vagyis a szentek szerintük «túlzott» tiszteletéről is. így írja Rácz a katolikusokról : «valósággal imádják» Máriát,8 mint ahogy a lelkes kortes mondja a kiváló politikusról : «valósággal imádom ezt az embert», amin persze nem metafizikai értelemben vett imádást kell érteni. Erdős Károly «képimádás» helyett azt írja, hogy a katolikusok «túlságba menő áhítattal» tisztelik a képeket.6 Ebből látható, hogy a protestánsok az ő felfogásuk szerint «túlzott» tiszteletet már imádásnak veszik. Az elmondottakból látjuk, hogy a katolikus és protestáns megítélés közötti ellentét nagyrészt fogalomcserén alapszik, mert a katolikusok nem 1 Dr. Vasady Béla: «Isten megismerésének kérdése stb.». Kálvin és a kálvinizmus c. emlékkönyvben 171. 1. 2 Instit. I. 11. 8. (Idolorum fabrica.) 3 Instit. I. 5. 5. 11. 4 I. m. 251—281. 1. 8 I. m. 20. 1. 6 I. m. 46. 1.
