Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Pataky Arnold: A Chester Beatty-féle papiruszok
2 PATAKY ARNOLD Egy levél (22—23. lap) hiányzik. Eredeti lapszám 24 : Róm. 9, 22—32. A papíruszlevél utolsó lapján : Kol. 2, 23—3, 11. Eredeti lapszám 25 : Róm. 10, 1—11. A papíruszlevél utolsóelőtti lapján: Kol. 2, 8—19. Eredeti lapszám 26: Róm. 10, 12—11, 2. A papíruszlevél utolsó lapján: Kol. 1, 27—2, 7. Eredeti lapszám 27 : Róm. 11, 3—12. A papíruszlevél utolsóelőtti lapján: Kol. 1, 16—24. Eredeti lapszám 28: Róm. 11, 13—22. A papíruszlevél utolsó lapján: Kol. 1, 5—13. Eredeti lapszám 29: Róm. 11, 24—33. A papíruszlevél utolsó- előtti lapján : Filipp. 4, 15—Kol. 1, 2. Tekintettel az írás jellegzetes sajátságaira, a betűk és a sorok számára, Kenyon azt hiszi, hogy a Róm. 11, 33—Filipp. 4, 15. között hiányzó lapok tartalmazták Róm. utolsó fejezeteit, a Korinthusiakhoz írt két levelet, a Galatákhoz, az Efezusiakhoz írt leveleket, Filipp, első részét, és mivel ezenkívül még mindig maradt épen annyi hely, hogy egy olyan terjedelmű irat, mint a Zsidókhoz írt levél, elférjen, igen valószínű, hogy P46-ban Szent Pál többi levelei között a Zsidókhoz írt levél is helyet foglalt. Kenyon megjegyzi, hogy az ugyancsak egyiptomi eredetű szahid fordításban Zsid. helye szintén Kor. II. és Gál. között van. Az, hogy az említett üres helyen nem a Zsidókhoz irt levél, hanem a pásztorlevelek álltak, azért nem valószínű, mert a pásztorlevelek terjedelme jóval kisebb a Zsidókhoz írt levélénél. — Lehetséges, hogy a kódex utolsó lapjain Tessz. II. után egyik vagy másik pásztorlevél és Filem, állott, vagy — összeszorított írással — talán mind a négy említett levél is ; de erre nézve biztosat nem mondhatunk. Az újszövetségi stichometria szempontjából érdekes, hogy Filipp, végén ez a (valószínűleg még a III. századból eredő) megjegyzés áll: cttz axe = 225 stichos. A Filippiekhez írt levél kerek számmal 8000 betűből áll ; egy stichos tehát 35—36 betűre terjed. A szóban forgó kódexet gyakorlott kéz írta ; az írás szép, széles, egyenes. Rövidítéseket jóformán csak a -9-eôç, xûpwç, xveöfia, Tyjaoûç, XptaTÔç, uîôç szavakban használ. A kódex kora valószínűleg a harmadik század első fele, tehát írója Origenesnek lehetett a kortársa. A fontosabb kéziratokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy P46 szövege főleg a Vatikáni kézirattal (B), az Alexandriai kódexszel (A) és a Sinai kódexszel (N), tehát a legrégibb kéziratokkal egyezik meg, és nem tartozik az antiochiai szövegcsaládba. A harmadik újszövetségi Chester Beatty-féle kódex (P47) a Jelenések könyvének tetemes, összefüggő részét (9, 10—17, 2.) tartalmazza ; csupán az 1—4. sor hiányzik mind a húsz lapon. A levelek eredeti nagysága körülbelül 24-7 x 14-3 cm volt ; egy-egy lapon 23—30 (többnyire 26—28) sor állott. Az egyes lapok számozása elveszett. A kódex kora valószínűleg a harmadik század második fele. írása vastag, határozott. Rövidítései nagyjában megegyeznek az előbb leírt kódexéivel, ; de említést érdemelnek még a következő rövidítések : afrv — áv9-pcí)7i(i>v
