Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Rogács Ferenc: II. Rákóczi Ferenc áldozási imái
Irodalom — Literatur — Bulletin, a) Hazai. Summarium Theologiae Dogmaticae et Fundamentalis quod ad utilitatem tironum litterarum sanctarum composuit Antonius Schütz. — Editio altera. — Sumptibus Societatis Sancti Stephani. — Budapestini 1935. : VIII. 540 pag. in 8. Mikor éppen 13 évvel ezelőtt a Summarium első kiadása megjelent, minden ismertetés megállapította annak kiváló voltát. Az akkori melegében született megállapítások helyességét igazolta az idő és a használat : az a rövid idő, mely alatt az első kiadás elfogyott és azoknak a meggyőződése, akik ezzel a tankönyvvel a kezükben hatoltak bele a katolikus igazságoknak mélységekkel és misztériumokkal ékes rendszerébe. Ahol ezt a tankönyvet használták, jó eredményt értek el, ahol még nem használták, ott újra és újra, nemcsak a tanárok, hanem a növendékek körében is felmerült bevezetésének a vágya. És ha van magyar szeminárium, ahol nem a Schütz-féle Summariumot tanítják, annak magyarázata csak az lehetett, hogy az első kiadásból hiányzott a «theologia fundamentalis», amely provinciális szemináriumainkban a dogmatikával együtt kerül előadásra. A most megjelent második kiadás legfontosabb — egyben legörvende- tesebb — újítása, hogy a dogmatikán kívül tárgyalja a fundamentális anyagát is. Két nagy tractatussal, a kinyilatkoztatásról szóló elsővel és az Egyházat tárgyaló hatodikkal bővült elsősorban az új kiadás a régihez viszonyítva. A kinyilatkoztatásról szóló értekezésben a «vallás»-ról szóló bevezetés után <1—15) külön-külön fejezet tárgyalja a kinyilatkoztatás elméletét (15—40), tényét (41—77), megőrzését a Szentírásban, szenthagyományban és egyházi előterjesztésben (78—99), végül elfogadását a hit által (100—126), amivel kapcsolatos a hit elemzése, a teológia meghatározása és története. Az Egyházról szóló értekezés első fejezete (343—369) az Egyház alapításáról, céljáról és feladatairól, szervezetéről és lényeges tulajdonságairól, a második fejezet pedig (370—392) Krisztus igaz egyházáról, annak tévedhetetlenségéről és szentségéről szól. A fundamentális anyagának feldolgozásában ugyanazok a szempontok vezették a Szerzőt, amelyek szerint a dogmatikát az első kiadásban tárgyalta. Tankönyvet ír tanítványok számára s ezért azt öleli fel, ami a lényege a fundamentálisnak, bár a tételekhez fűződő kérdésekben, folyományokban, valamint a felmerülő nehézségekre adott feleletekben sok más járulékos probléma is beleszövődik. A fundamentálisnak ma sokat vitatott feladatkörére vonatkozóan állást foglal a hagyományos apologetika mellett (116. lap), amelyet 24 Theologia.
