Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet
A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET 33 (= chaosz) teremtése (1, 1—2) is keretben jelennék meg, és ez a keret külön nap munkáját foglalná magában, akkor a napok száma kilencre emelkednék. Honnan ez az eltérés a teremtési mozzanatok, illetve keretek és a napok száma között? Más szóval miért állított össze a sz. szerző több keretet, mint amennyi munkanapot számlált? Abból, hogy a harmadik és a negyedik teremtési mozzanatot egy napra (3. nap) helyezi a sz. szerző, semmi esetre sem kell H. Holzingerxú1 arra gondolnunk, hogy a harmadik nap tűlterheltségben szenved, és ezért szerinte jogosan feltehetjük, hogy az eredeti egyszerűbb skémába idővel újabb anyagot szorítottak bele. Sokkal közelebb férkőzött az igazsághoz már Szent Tamás, amikor erre a helyre vonatkozólag azt tanította, hogy a fű és a fa, amely helyét nem változattja, és mint az állat, érzékszervekkel nem rendelkezik, az ókori ember szemében épúgy tartozéka a földnek, mint a belőle kiemelkedő hegy, avagy a beléje mélyedő völgy.1 2 A két teremtési mozzanat tehát szorosan összefügg és szépen megfér egymással egy napon. Még műidig nyitva áll azonban az a kérdés, miért jelenik meg e két egymáshoz oly közelálló mozzanat külön-külön keretben? A hatodik nap műveinek elemzése tán némi útbaigazítást ad e kérdésben. A bibliai teremtéstörténet szerzője nemcsak elbeszél, hanem értékel is. Művével nemcsak kikerekített, egységes világnézetet alapoz meg, hanem a világ létrejöttének általa rajzolt képében egyúttal megjelöli minden teremtménynek az őt megillető helyet. Ezért a bibliai teremtéstörténet emelkedő vonalban halad, a tökéletlenebbtől a tökéletesebb felé és csúcspontját az egész teremtés koronájában, az emberben éri el. A Biblia kozmogóniája erősen antropocentrikus. Nemcsak a második teremtéselbeszélés tartja szükségesnek kiemelni azt, hogy az ember az összes teremtett lények között nem talált magához hasonló segítséget (2, 20), hanem az elsőben is megragadja a sz. szerző az írásművészet minden eszközét abból a célból, hogy illő formában, az ember méltóságának megfelelően mcndja el az Isten képmásának (1, 27) megalkotását. Azét az emberét, akinek az lesz a hivatása, hogy uralkodjék a tenger halain, az ég madarain és minden élőn, amely csúszik-mászik a földön. (1, 28.) 1 Genesis erklärt. Freiburg i. Br. 1898. 7. o. 2 «Vita in plantis est occulta : quia carent locali motu et sensu, quibus animatum ab inanimato maxime distinguitur. Et ideo immobiliter terrae inhaerent, earum productio ponitur quasi quaedam terrae formatio.» (Summa Theol. I. q. 69. ad 1-um.) Nincs tehát igaza Gunkelnek sem, aki rövidlátó szobatudósnak bélyegzi a mai bibliai teremtéstörténet alkotóját, mivel minden tapasztalás megcsúfolására a növényt a nap keletkezése elé helyezte. (Genesis. 99. o.) Theologia. 3
