Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Meszlényi Antal: Szelepcsényi prímás és Északmagyarország rekatolizálása (1671-75)
SZELEPCSÉNYI PRÍMÁS ÉS ÉSZAKMAGYARORSZÁG REKATOLIZÁLÁSA 337 Ha Szelepcsényi érdemei kissé túlozva vannak is a kongregáció ezen iratában, kétségtelen, hogy igen sokat tett hazánkban a kát. egyház érdekében s így mindenképpen rászolgált Róma elismerésére. XI. Ince nem fukarkodott vele s 1683 május 22-én a következő levelet intézte hozzá : «Tisztelendő testvér, a jelentések olvasása alatt, amikkel Magyarország, de főképpen a reádbízott egyházmegye szomorú helyzetéről bennünket pontosan felvilágosítottál, szívünk mélyéből megrendültünk s bő imánkkal, alázatos kérésünkkel buzgón fohászkodtunk az irgalmasság atyjához, a minden vígasztalás Istenéhez, aki az igazakat nem engedi soká a megpróbáltatásokban, hogy ezen országban hívei ellen feltámadt kegyetlen vihart ajkának szelével mihamarább lecsendesítse és szabadítsa meg őket a sötétség hatalmától s a haragos eretnekek kezeitől. Midőn azonban ezt a nagy felfordulást igen-igen fájlaljuk, egyben lehetetlenség nem örülnünk, mégpedig nagyon azon a legyőzhetetlen lelki erőn, mellyel — értesülésünk szerint — ugyanezen hívők a legkegyetlenebb üldözést elviselik, sőt néhányan életüket és vérüket áldozták fel a kát. hit megvallásáért ; nem is mulasztjuk el az isteni jóságot buzgón kérni, hogy az élőket minden viszontagságuk vidám elviselésében napról-napra s mindjobban segítse és erősítse kegyelmével. Nem kételkedünk azon sem, hogy amint Testvérséged üdvös intelmeivel eddig is kivált, úgy ezután is ernyedetlenül ki fog tűnni. Kiváló buzgóságod és pasztorális éberséged végett a jelenre nézve bőséges dicséretekkel elhalmozva, nem fogunk elmulasztani semmiféle kínálkozó alkalmat, hogy lelkünk őszinte érzelmeit irányodban való kifejezésre ne juttassuk. Egyébként nevedben ad sacra limina apostolorum megjelent kedvelt fiúnkat, Jani Ferencet, akit ezzel megbíztál, szívesen fogadtuk s meghagytuk az ily ügyek megvizsgálására rendelt kongregációnak, hogy mindazokat, amik elsorolt jelentéseidben egyházadra vonatkoznak, vegye fontolás tárgyává s megfelelőképpen tanácskozzék felettük ; ezek után Testvériségedre szeretettel adjuk apostoli áldásunkat.»1 Szelepcsényi jelentése, a magyarországi kát. egyház helyzetének, szenvedéseinek, de különösen sikereinek részletes leírása, bizonyára mélyebb hatást tett Rómára. Nemzeti szempontból bármily szomorúan is kell visszatekintenünk a vallások egymás ellen folyt harcára, kétségtelen, hogy a kát. egyház sikeres terjesztése értékessé tette a szentszék előtt az egész ország töröktől való felszabadításának gondolatát és lelkesítette arra az erőfeszítésre, nemkülönben hatalmas anyagi támogatásra, amelyet a nemsokára bekövetkezett felszabadító hadjáratok legerősebb külföldi támaszának tekinthettünk. A kát. vallási előretörés és XI. Ince pápa diplomáciai és pénzbeli segítsége között nem nehéz a kapcsolatot megtalálni. Meszlényi Antal. 1 U. o. Theologia. 22
