Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet

A HATNAPI TEREMTÉSTÖRTÉNET.

(Móz. I. 1, 1—2, 3 )

1. Felépítése.

A szentírástudomány ma — azt lehet mondani — egyhangúan tanítja, hogy a Biblia első két fejezetében két teremtéstörténetet találunk.1 Az elsőt 1, 1—2, 3., a másodikat 2, 41 2—25. terjedő részben. Tanaik között lényeges eltérés nincs. Helyes magyarázással a legteljesebb összhangba hozhatók egymással. Az előadásban mutatkozó különbség már régebbi szerzőknek is feltűnt3, de a részletek kidolgozása az újabb kor szentírástudományának föladata maradt.

A legszembetűnőbb az első teremtéstörténet előadási módjában az, hogy benne a teremtés műve hat napra oszlik fel. (Hexaémeron.)

1,1: grandiózus bevezetés, amely egyszerre ég magasságnyira löki fel a bibliai teremtéselbeszélést minden más ókori kozmogonia fölé;

1, 2

1,

3— 5

1,

6— 8

a)

1,

9—10

b)

1,

11—13

az anyagi világ állapota a rendezés előtt ;

a világosság;

a felső vizek elválasztása az alsó vizektől; égboltozat;

az alsó vizek elválasztása a száraz földtől;

a zsenge fű, a magvas növény és a gyümölcstermő fa;

(1. nap.) (2. nap.)

(3. nap.)

1 Vö. P. Heinisch: Das Buch Genesis. (Die hl. Schrift d. A. Testamentes. I. 1.) Bonn, 1930. 119. sk. o.

2 2, 4-gyel nem tudnak mit csinálni. Van, aki az eló'zó'khöz csatolja (pl. V. Zapletal : Der Schöpfungsbericht. Regensburg, 1911. 4. o.) ; mások kettészakítják és az elsó' felét (4a ) az eló'zőkhöz, a másodikat (4 ) pedig a következő részhez kapcsolják (pl. O. Procksch: Die Genesis. Leipzig, 1913. 19. és 422. o.) ; H. Gunkel (Genesis. Göttingen, 1910®. 101. o.) 2, 4a-t 1, 1 élére helyezi. Legújabban A. Schulz [Bibi. Zeitschrift, 1932 (XX) 339—341.] az egész verset a második teremtés elbeszélés címzésének mondja.

3 L. pl. Caietanus: Comment, in Genesim. Lugduni, 1639. p. 15. : «Aliud quoddam initium facit Moses productionis mundi ad reddendum rationem multorum difficilium circa antedicta, discurrendo partes universi et quasi supplendo omissa.»